Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)
Szabó Attila: Mindennapok a Szigetvári Magyar Királyi Állami „Rezső" Polgári Fiúiskolában Klebelsberg Kunó minisztersége idején
kus és igazságtalan voltát, s azt, hogy a nemzet felemelkedése érdekében helyre kell állítani a történelmi Magyarországot, s abban mindenkinek hazafiúi kötelessége részt venni. A Horthy-korszakban megtartott iskolai ünnepélyeket, megemlékezéseket az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: nemzeti ünnepek, évfordulós ünnepek, az első világháborúhoz kötődő ünnepek, a rendszerhez és reprezentánsaihoz kötődő ünnepek, a politikához áttételesen kapcsolódó ünnepek, egyházi ünnepek, politikamentes ünnepek, helyi ünnepek. A korszakban két olyan nemzeti ünnep, illetve megemlékezés volt, amely az egész magyar nemzetet áthatotta. Az egyik volt a március 15-i pesti forradalom, a másik pedig az október 6-i aradi kivégzések évfordulója. Egyetértünk Gyarmati Györggyel abban, hogy március 15. hivatalos nemzeti ünneppé nyilvánításában (1927:XXXI. tc.) Trianon tagadása is szerepet játszott. Olyannyira, hogy az aktuálpolitika „ Világosra, illetve Aradra csúsztatta a márciusi mementót, mert ez passzolt Trianonhoz. Az aradi bitófák a közgondolkodásban átlényegültek trianoni golgotává. S ebben az átértelmezésben a regnáló hatalom a társadalom zömében egyetértő partnerre talált". 112 Az 1928/29-es tanévben, március 15-én a diákok előbb részt vettek a községi megemlékezésen, a Hősök emlékoszlopánál, délután pedig iskolai ünnepélyt tartottak. Ennek programja így alakult: „1. Hiszekegy. Énekelte a fiúiskola énekkara. 2. Magyar zászlós. Szavalta Szervei Magdolna elemi iskolai tanuló. 3. Magyar kettős. Táncolták Turbéki Mária és Jahn Vera elemi iskolai tanulók. 4. Március 15-én. Szavalta Kanyar László elemi iskolai tanuló. 5. Nem veszhet el Magyarország. Énekelte a fiúiskola énekkara. 6. Nemzeti dal. Szavalta Turcsin Ferenc IV. o. tanuló. 7. Ünnepi beszéd. Tartotta Varga Margit IV. o. tanuló. 8. Magyar tánc. Táncolták Futsek Stella, Guth Irén, Oscsodál Irén és Udvary Ilona polgári leányiskolái tanulók. 9. Március. Szavalta Robitsek István IV. o. tanuló. 10. Szózat. Énekelte a fiúiskola énekkara" Ezen a napon döntően Petőfi versekkel emelték az ünnep fényét. A legtöbbször egyébként a Nemzeti dal hangzott el. Emellett, amikor „a múlt és eljövendő magyar szabadságunk hajnalát derengeni látva " összegyűlt az emlékező tömeg, a Hiszekegy hangjaival vette kezdetét az ünnepség. Ez alkalmakkor is rendszeresen hangzottak el Trianonra utaló műsorszámok. Például: a leány- és fiúiskola énekkarának előadásában irredenta dalok (1927/28), a fiúiskola énekkarának előadásában a Nem veszhet el Magyarország című dal (1928/29). Az évfordulós ünnepek és megemlékezések egy-egy jeles személyiség születési vagy halálozási évfordulójához, munkássága egy jelentős produktumának elkészültéhez vagy megjelenéséhez kötődtek. Ilyen volt Petőfi Sándor (1922/23), Madách Imre (1923/24) és Jókai Mór (1924/25) születésének 100., a Széchenyi emlékünnepély, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására tett felajánlás 100. évfordulóján (1925/26), a mohácsi csatavesztés 400., (1926/ 27) és Bethlen Gábor halálának 300. (1929/30) évfordulója. Bár a megemlékezések tartalmi részét áthatotta a revízió, szinte egyetlen olyan személy vagy esemény sincs a vizsgált időszakban ünnepeltek között, akit, vagy amelyet ne vállalhatnánk fel akár napjainkban is. Ami azt mutatja, hogy a felsoroltak rendszerektől és aktuálpolitikától függetlenül maradandót alkottak. S ez tette lehetővé, hogy mind a vizsgált korszak, mind az azt követő korszakok a számukra fontos és az ideológiájukkal leginkább összeegyeztethető eleme112 Gyarmati György: Március hatalma a hatalom márciusa (Fejezetek március 15. ünneplésének történetéből). Bp., 1998. Paginarum. 55. p. 113 Értesítő az 1928-29. iskolai évről. 14. p.
