Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)

Szabó Attila: Mindennapok a Szigetvári Magyar Királyi Állami „Rezső" Polgári Fiúiskolában Klebelsberg Kunó minisztersége idején

A centralizált oktatásirányításból adódóan, az iskolai ifjúsági egyesületekben való tanulói részvételt is miniszteri rendelet szabályozta.

86 Noha ez esetben, ennek hátterében -a diákok túlterheléséből adódó- esetleges tanulmányi eredmény romlás és egészségkárosodás elkerülése állt. Eszerint a tanulók legfeljebb 2-2, a legkiválóbbak 3 iskolai egyesület munkájában vehettek részt addig, amíg a tantestület elégedett volt a tanulmányi előmenetelükkel. Ellenkező esetben felfüggesztették az illető egyesületi tagságát, míg a tanulmányi eredményében szemmel látható javulás nem állt be. A miniszteri rendelet egy-egy egyesület heti munkáját 2 órában maximálta. Önképzőkör A diákok folyamatos és tervszerű ismeretszerzését szolgálták az iskolai önképzőkörök, amelyek célja „az önmunkásság és önművelés útján, lelkileg, testileg tiszta, a haza javára önzetlenül munkára kész, a szépért és nemesért lelkesedő ifjúság nevelése. A vallásos és hazafias érzés ápolása. A magyar irodalom örökbecsű termékeinek megszerettetése. Az ízlés fejlesztése. Az önállóságra, szabatos előadásra szoktatás. Általában mindazoknak a lelki tulajdonságoknak ápolása és fejlesztése, melyek birtokában az iskolát végző ifjúság a haza és a társadalom értékes tagjává válik"}

1 A szigetvári polgári fiúiskolában a Zrínyi Miklós Önképzőkör biztosította az önképzést. Az 1907/08-as tanévben alakult kör havonta tartotta összejöveteleit, melyekre a tagok - a III. és IV. osztályos tanulók - teljesen önállóan készültek: színdarabokkal, magánjelenetekkel, szavalatokkal, felolvasásokkal, ének-, zene-, tánc- és tornaszámokkal, önálló írásbeli dolgozatokkal, rajzokkal és kézimunkákkal. A vizsgált időszakban az önképzőkör munkáját Borbás Sándor irányította, akit negyedik osztályos diák tisztségviselők (egy-egy titkár és pénztáros valamint két jegyző) segítettek. Az önképzőkör a havi összejövetelein kívül rendszeresen tartott zártkörű díszgyűléseket, és - „örvendetes erkölcsi és anyagi sikerrel járó" - nyilvános előadásokat. Borbás Sándor tanárelnök így foglalta össze a kör céljait és eredményeit: „nemcsak önmunkásságra szoktatta törekvő fiatalságunkat, hanem állandóan igyekezett fenntartani és ápolni bennük azt a nemes versenyt, mely az önzetlen munkásság tiszteletére és becsülésére vezet. Az önképzést és nemes versenyzést tűzve ki jelszavául, nem törekedtünk magas célok után, hanem minden igyekezetünk abban összpontosult, hogy a tudomány különböző ágaiból szerzett ismereteiket az élet nehéz küzdelmeiben minél sikeresebben gyümölcsöztetni tudják"}* Majd másutt így fogalmazott: „ Tapasztaltuk, hogy a gyermek kedvét leli abban, ha önállóan dolgozhat, maga választhatja ki munkájának tárgyát. Engedtem, hogy maguk válasszák össze az előadásra szánt dolgokat. [...] Volt szavalat, felolvasás, monológ, színdarab, kézimunka, rajz, ének és hegedűszám. Legnagyobb gondot fordítottunk az önálló dolgozatok írására és azok bírálatára, szem előtt tartva azt, hogy az ember igazi értékét az alkotni tudás adja meg"}

9 A források alapján azt mondhatjuk, hogy a Zrínyi Önképzőkör munkája igen praktikus és gyakorlatias célok mentén szerveződött. A miniszteri rendeletben megfogalmazott hazaszeretetre nevelés színterei - az irredentizmus eszméjétől áthatva - az ünnepek és megemlékezések voltak, melyeken az önképzőkörösök állandó közreműködők voltak. 86 640-05-840-1929. VKM s. rendelet a polgári iskolák ifjúsági egyesületeiben való részvétel szabályozása tárgyában. In HK. 1930. 3. 26. p. 87 1923. évi 94 196. VI. VKM sz. rendelet a polgári iskolai önképzőkörök alakítása és alapszabályainak elkészítése tárgyában. In HK. 1923. 11. 158. p. 88 Értesítő az 1926-27. iskolai évről. 9. p. 89 Értesítő az 1929-30. iskolai évről. 9. p.