Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)

Szabó Attila: Mindennapok a Szigetvári Magyar Királyi Állami „Rezső" Polgári Fiúiskolában Klebelsberg Kunó minisztersége idején

A legapróbb részletekre is kitérő, külön rendelet szabályozta a fiúk és leányok együttes oktatását.

59 Szigetváron ez az 1928/29-es tanévben vált aktuálissá. Az ekkor első osztályba beiratkozott 20 fiú és 13 leány együttes oktatását a kultuszminiszter 67956/VI./1928. számú rendelete engedélyezte. A miniszteri jóváhagyás csak egy-egy tanévre „kivételesen és átmenetileg" tette lehetővé fiúk és leányok együttes oktatását ott, ahol az osztálylétszám nem haladta meg a 40 főt, s ahol az adott osztályban nem volt túlkoros tanuló. A fenntartónak az engedély iránti kérelmét minden évben be kellett nyújtania a minisztériumba. Weszely Ödön - a korszak kiemelkedő pedagógia professzora - szerint a koedukáció azért nem indokolt, mert a fiúknak és a leányoknak egyrészt nem párhuzamos a szellemi fejlődése, másrészt nem azonos a lelkivilága és az érdeklődési köre.

60 Ennél azonban többről volt szó, ugyanis ez önmagában még nem indokolta volna, hogy a fiúk és a leányok a tanítás előtt, a velük azonos nemű tanár felügyelete alatt külön helyiségben gyülekezzenek, a tanórán külön üljenek, a szüneteket tanári felügyelet mellett külön töltsék, s a tanítás befejeztével a tantermet is külön hagyják el. Véleményünk szerint ez a koedukációellenesség nem csak a Weszely által felsorolt okokkal, hanem az addigi hagyományokkal és a kortársak álszemérmességével is összefüggött. A tanárok figyelme kiterjedt a tanulók utcai viselkedésére és a Szigetváron elhelyezett vidéki tanulók szállásviszonyaira is. Állandó hangsúlyt kapott az iskola és a szülői ház folyamatos kapcsolattartása, mondván „az iskola munkája elszigetelten, önmagára utalva még nem befejezett egész. Figyelme, gondoskodása kell, hogy kiterjedjen a tanulók utcai viselkedésére, sőt családi otthonára is. [...] Ez irányú tevékenységünkről tanúskodik a »Latogatasi napló«".

6x Az első lépések nem sok eredményt hoztak, hiába tartottak egy-egy tanévben több szülői értekezletet is, s hiába hirdette az iskola a helyi sajtó hasábjain, hogy szülői támogatás nélkül az iskolai oktató-nevelő munka eredménytelen, a vizsgált időszak szülői értekezletei még a „teljes részvétlenséget" tükrözte. S annak a néhány szülőnek a magatartását, aki megjelent egy-egy értekezleten „a szerény tartózkodás, a csupán az osztályzatok és magaviseleti jegyek kifürkészéséig menő egyoldalú kicsinyes érdeklődés"

61 jellemezte. A '20-as évek második felére változott meg a helyzet. Ekkor már az értekezletek látogatottságáról olvashatunk, bár témájukat évről-évre ugyan az a néhány aktuális kérdés adta. „Az I. értekezleten az igazgató a vonaton bejáró tanulók helyes és okszerű ellenőrzését fejtegette, a II.-on Hauptmann Pál tanár a házi leckék elkészítésének módjáról, a III.-on az igazgató a pályaválasztásról értekezett".

63 Egy tanévvel később: „Az I. értekezleten az igazgató fejtegette az erkölcsi jellem kialakulásánakfeltételeit. A II.-on Hauptmann Pál tanár a lecketanulás módjait ismertette. A III.-on ugyancsak Hauptmann Pál az iskolai képzettség és az életben való érvényesülés lehetőségéről értekezett.

64 Az iskola tanárai számára az alakuló értekezlettel kezdődött a tanév. Napirendjén az adott tanév legfontosabb teendői, a tantárgyfelosztás és egyéb aktuális feladatok szerepeltek. Minden hónapban volt egy olyan értekezlet, melyen a tanulók szorgalmáról, magaviseletéről és előmeneteléről, valamint más időszerű kérdésekről folyt az eszmecsere. Tanévenként két úgynevezett módszeres értekezletet tartottak, például az 1925/26-os tanévben a természetrajz tanításának céljáról és módszeréről, valamint a helyesírás és fogalmazás tanításának módjáról; az 1926/27-es tanévben a mezőgazdasági- és kertészeti oktatás gyakorlatáról, továbbá a történelem és természettudományok tanításának metódusairól; az 1930/3l-es tanévben az írásbeli 59 69.526-1927. VI. VKM sz. rendelet a polgári iskoláról szóló 1927. évi XII. t.-c. 7. §-a alapján a fiúk és leányok együttes oktatásának kivételes megengedésére vonatkozó módozatok megállapítása tárgyában. In HK. 1927. 20. 289. p. 60 Weszely Ödön: Pedagógia. Bp., é. n. (1932). Révai. 111. p. 61 Értesítő az 1924-25. iskolai évről. 2. p. 62 Értesítő az 1925-26. iskolai évről. 4. p. 63 Értesítő az 1930-31. iskolai évről. 3. p. 64 Értesítő az 1931-32. iskolai évről. 8. p.