Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)
Szabó Attila: Mindennapok a Szigetvári Magyar Királyi Állami „Rezső" Polgári Fiúiskolában Klebelsberg Kunó minisztersége idején
1. A tanárok A szigetvári polgári fiúiskola tanárainak száma a törvényben minimumként előírt hat fő (egy igazgató és öt tanár) volt. A törvény szerint egy polgári iskolai igazgató heti 12, egy-egy tanár heti 24-24 óránál többet nem vállalhatott. A tanévek döntő többségében sikerült is betartani (bár mindvégig közel jártak a maximumhoz) ezt az előírást. Kivétel volt például az 1922/ 23-as tanév, amikor Szentgyörgyi Béla igazgató 13, Borbás Sándor 26, Hauptmann Pál 25 órát tanított hetente. Ha a tanárok heti 22 óránál többet tanítottak, külön díjazásban részesültek. Egy polgári iskolai tanár kezdő fizetése évi 1488 pengő volt. A polgári iskolai tanárként elérhető fizetési maximumot 6048 pengőben állapították meg 1927-ben. 29 Miután 1928-ban közös igazgatás alá vonták a fiú- és a leányiskolát, a két tantestület tanárai rendszeresen „áttanítottak" a másik iskolába. Tanárok a korszakban mellékfoglalkozást nem vállalhattak, mondván „az oktatás és nevelés érdeke megkívánja, hogy a tanárok kellő lelki és testi frissességgel végezzék tanítói és nevelői tisztüket. Ez a követelmény, valamint a tanári tekintély megóvásának érdeke teszi szükségessé a mellékfoglalkozások korlátozását".* 0 Az iskola tanárai képzettségüknél és hivatásuknál fogva, a kultusztárca és a társadalom elvárásainak megfelelően aktívan részt vettek a község, a vármegye és az ország társadalmi és kulturális életében. Példaként említhetjük az iskola rajztanárait. így Muszély Ágostont 31 , aki 1904 és 1910 között volt az iskola tanára és olyan tanítvánnyal büszkélkedhetett, mint a Franciaországban elismert és a lovak festőjeként számon tartott Konrád Ignác, valamint - a velük ellentétben csak a szűkebb környezetében (el)ismert - Weywara Vilmost, kinek képeiből szintén többször nyílt tárlat a községben. Az 1925-ben rendezett kiállítását a helyi sajtó így kommentálta: „A csendes, szürke Szigetvárott tíz nap óta képkiállítás van. [...] A kiállítás 104 művet ölel fel. Legértékesebb részét az a harmincnál több szénrajz képezi, melyek ritka ügyes kiválasztással egy-egy embertípus, foglalkozási típusának karakterképét adja. [...] Örvendve látjuk, hogy a kiállítást, habár csak rövid ideje van nyitva, igen sokan látogatják". 32 A cikk szerzőjére az alábbi rajzok és vásznak tették a legnagyobb hatást: Borbarát, Rabbi, Főerdész, Próféta, Betörő, Karmester, Zsuzsika, Régiséggyűjtő, Madonna, Kacsacsoport lepihenés előtt, Nárcisz csokor és Önarckép. Megemlítette továbbá az ékszer, a vasrács és a mauzóleum terveket, melyek - az újság munkatársa szerint - Weywara sokszínűségét és sokoldalúságát dicsérik. Az iskola tanárai a kultusztárca egy másik kívánalmának is eleget tettek, ugyanis apolitikusak maradtak. Alkalmi megnyilatkozásaikban - mint amilyen egy-egy ünnepi szónoklat a fennálló politikai hatalmat, a regnáló kormányt és annak politikáját támogatták. A rendszert támogató megnyilatkozások közül példaként említjük Szentgyörgyi Béla 1924. évi március 15-i beszédét, melyről a helyi sajtó így számolt be: „Rámutatott a márciusi napok nagy történelmijelentőségeire, szereplői lángoló hazaszeretetére. Ostorozta a törpe, korcs jelent és utalt a múltban rejlő kötelezettségünkre. Keserűség hangján beszélt Trianonról, mely országunkat először megcsonkította, aztán bilincsbe verte. Lelkesedéssel kiáltotta azonban világgá, hogy mi mind ebben nem nyugodunk meg. Nem, nem, soha! " 33 Ugyancsak az alkalmi megnyilatkozások közé sorolhatjuk azt a néhány újságcikket, amely a helyi sajtóban jelent meg „H. P." (esetleg Hauptmann Pál), illetve a „Tanár" tollából. A két cikk hasonló témát, a tudás hatalmát és a szülői felelősség kérdését tárgyalja, nagyon hasonló stílusban, ami azonos szerzőt sejtet. A „Tanár" szerint „az edzett test és fejlett értelem az igazi alap minden téren való érvényesülésre. 29 1928-ban 1 kg fehér kenyér 0,53; 1 1 tej 0,41; 1 kg disznóhús 3, 53; 1 kg kockacukor 1,26 pengőbe került. 1929-ben az egyetemi tanárok havi átlagbére 898 pengő, az állami elemi iskolai tanítók havi átlagbére 278 pengő volt. 30 1927:XII. tc. a polgári iskoláról. MT. 1927. évi törvénycikkek. Bp., 1928. 163. p. 31 Muszély Ágostonról bővebben ld. Szíj Béla - Muszély János: Muszély Ágoston. Bp., 1991. 32 Weywara Vilmos képkiállítása. In Szigetvár, 1925. jan. 11. 33 Március 15-ike Szigetvárott. In Szigetvár, 1924. márc. 16.
