Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)

Szabó Attila: Mindennapok a Szigetvári Magyar Királyi Állami „Rezső" Polgári Fiúiskolában Klebelsberg Kunó minisztersége idején

Az 1945-ös esztendő a hazai iskolarendszer történetében is új fejezetet nyitott. Létrehozták a népiskolát, valamint a polgári iskolát és a gimnázium első négy osztályát magába olvasztó nyolcosztályos általános iskolát. Tegyük hozzá, nem minden klebelsbergi előzmény nélkül! így - a személyi és tárgyi feltételek megteremtésétől függően - az általános iskolák létrejöttével párhuzamosan, a polgári iskolák 1945 és 1948 között sorra megszűntek. ///. A szigetvári polgári fiúiskola Szigetvár polgári fiúiskoláját - Turonyi Biedermann Rezső báró

19 nagylelkű anyagi hozzájárulásával - 1901-ben alapították, Szigetvári Magyar Királyi Állami „Rezső" Polgári Fiúiskola néven. Öt évvel később kezdte meg működését, a báró Biedermann Rezsőné költségén felépített és felszerelt épületben - a „Rezső" fiúiskolával szemben - a Szigetvári Magyar Királyi Állami „Elza" Polgári Leányiskola. Az első világháború, majd az azt követő szerb megszállás nyomainak eltüntetése az iskolaépületek tatarozását kívánta meg. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter a költségek fedezetére, a 45224/923. VI. számú rendeletével - 1923 áprilisában - 461 000 koronát utaltatott ki. A kultuszminiszter 1928 őszén, Sárközyné Benhardt Annát, a szigetvári leányiskola igazgatónőjét nevezte ki a kaposvári polgári leányiskola igazgatójává és ezzel egyidejűleg Szentgyörgyi Bélát, a polgári fiúiskola igazgatóját a leányiskola irányításával is megbízta.

20 Ezzel a két iskola közös igazgatás alá került. Kapcsolatuk azonban nem ezzel az adminisztratív lépéssel kezdődött, hiszen iskolai rendezvényeik jelentős részét a külön igazgatás ideje alatt is közösen rendezték. Ezt a már meglevő kapcsolatot vonta szorosabbra a közös igazgatás, valamint - ugyancsak az 1928/29-es tanévtől - az a gazdasági kényszer, amely az alacsony tanuló létszámból adódott, s melynek következtében a kultusztárca engedélyezte az első osztályba beiratkozott 20 fiú és a 13 leány együttes oktatását.

21 Az iskola céljára kialakított 3660 m

2-es telekből 1491 m

2 volt beépítve. Az U alakú épület két szárnya között terült el a 428 m

2-es iskolaudvar, melynek végén egy 1001 m

2-es játszótér és egy 740 m

2-es kert volt. A kétszintes épület földszintjén volt a pincével, mosókonyhával, fa- és koszéntárolóval ellátott 178 m

2 alapterületű igazgatói lakás, továbbá az iskolaszolga lakása, az igazgatói iroda, a kézimunka-terem, a természettani előadóterem, a tornaterem és az öltöző, a természetrajzi- és a tornaszertár, valamint a mosdó. Az emeleten négy tanterem, a tanári szoba, a rajzterem, valamint az illemhelyek voltak. Mindkét szint helyiségei egy-egy tágas folyosóról nyíltak. A tornaterem alapterülete 180 m

2

, a rajzteremé 124 m

2 volt, így az időjárástól függően az iskolai ünnepségek helyszínéül is ezek szolgáltak. A tantermek alapterülete 53 és 61 m

2 között változott. Az iskola valamennyi helyiségének 4 méter, míg tornatermének 7,5 méter volt a belmagassága. A szertárak - tantervekkel szigorú összhangban álló és gazdag - eszközállományát mutatja az iskola fennállásának 10. évfordulójára készült összeírás. Az 1910/1 l-es tanévet követően már csak számszerű gyarapodást regisztráltak. Miután tömeges eszközgyarapodást a vizsgált 19 A Lajtán túlról érkezett Biedermannok a 19. század derekán jutottak a Szigetvár környékén elterülő birtokaikhoz. Uradalmukban erdőt irtottak, mocsarakat csapoltak le, szabályozták az Almás-patakot, csatornáztak, alagcsöveket fektettek, s a kor élvonalbeli gazdálkodási módszereit honosították meg, az egykor erdőkkel borított, lápos-mocsaras területen. Biedermann Rezső a cselédek gyermekeinek napköziotthonos óvoda, a kistérség lakosainak iskolák, kórház és vasút, a Monarchiának hadihajó építését finanszírozta. A család nagylelkűségét az udvar előbb magyar nemességgel, majd lovagi címmel és bárói raggal honorálta. XIII. Leo pápa Biedermann Rezsőt pápai lovaggá ütötte. A nácikkal nem szimpatizáltak, így 1945 után megtarthatták a szentegáti kastélyt és néhány száz hold földet. Azonban a „fordulat éve" után kitelepítették őket, és az egykor virágzó uradalomból állami gazdaságot létesítettek. 20 A 42405/1928. VKM sz. rendelet. Értesítő az 1928-29. iskolai évről. 3. p. 21 A 67956/VI./1928. VKM sz. rendelete. Uo.