Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)
Szabó Attila: Mindennapok a Szigetvári Magyar Királyi Állami „Rezső" Polgári Fiúiskolában Klebelsberg Kunó minisztersége idején
2. táblázat A polgári fiúiskolából középiskolába átlépni szándékozó tanulók tantervi különbözeti vizsgáinak tárgya és anyaga 15 Az osztály, amelyből Gimnázium V. o. Reálgimnázium Reáliskola át tudott lépni vizsgatárgyak V.o. V.o. a tanuló vizsgatárgyak vizsgatárgyak Latin Latin Francia I-IV. o. anyagából I-IV. o. anyagából III-IV. o. anyagából Történelem Történelem Történelem IV. o. anyagából IV. o. anyagából IV. o. anyagából Polgári iskola IV. o. Mennyiségtan Mennyiségtan Mennyiségtan IV. o. anyagából IV. o. anyagából IV o. anyagából („haladványok ,,[6 , („haladványok" elsőfokú egyenletelsőfokú egyenletrendszer két rendszer két ismeretlennel) ismeretlennel) A polgári iskola negyedik osztályának elvégzése alsóbb fokú tisztviselői állások (pl. vasúti-, és postai altiszt) betöltésére képesített. Emellett középiskolában különbözeti vizsgával, míg tanítóképzőben, felső kereskedelmi iskolában, felső mezőgazdasági iskolában, vagy felső ipariskolában automatikusan folytatandó tanulmányok megkezdésére is jogosított. Ezek következtében a polgári iskola ötödik és hatodik osztálya érdeklődés híján egyszerűen elsorvadt. Az 1927:XII. törvénycikk a már kialakult helyzetet szentesítetve, amikor a polgári iskolát négyosztályos iskolává alakította. 17 Döntően a kisbirtokosok, kisiparosok és kiskereskedők voltak azok a szülők, akik gyermekeiknek az elemi iskolánál már magasabb műveltséget igényeltek, viszont nem tudták, illetve nem kívánták igénybe venni a felsőoktatásra felkészítő középiskolát. Gyermekeik a polgári iskolában olyan gyakorlati (pl. könyvvitel, jogi ismeretek) képzést is kaptak, amely a hivatali állásba jutás előfeltétele volt, ez pedig utat nyitott a család társadalmi felemelkedésének. Ugyanakkor - s az adott körülmények között ez sem volt mellékes - az iskoláztatás költségei még nem ütöttek betömhetetlen réseket a családi költségvetésben. A leányok esetében a polgári iskolai végzettség különös hangsúlyt kapott. A hétköznapi élet átalakulásából adódóan (pl. gyorsabb életmódváltás, háztartási berendezések megjelenése) a családi körben szerzett háztartási ismeretek már elégtelennek bizonyultak egy jobb partihoz. Az a leány, aki a polgári iskola után kereső pályára lépett - jövedelme révén - még partiképesebbé vált, vagy akár önállóvá is válhatott. Végül, de nem utolsó sorban beteljesíthette a család -előző generációban megindult- társadalmi felemelkedését. A polgáristákból többnyire bankiés takarékpénztári alkalmazottak, hivatalnokok, gépírónők, bolti eladók lettek. 15 Melléklet a VKM 1928. évi 7171/V. sz. rendeletéhez. Hivatalos Közlöny (a továbbiakban: HK). 1928. 16 Mai elnevezésük: sorozatok. 17 1927: XII. törvénycikk a polgári iskolákról. MT. 1927. évi törvénycikkek. Bp., 1928. 161. p.