Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 33. (Kaposvár, 2002)

Domokosné Szálai Zsuzsanna: Az Esterházy-család somogyi birtokaival kapcsolatos alispáni iratok a Somogy Megyei Levéltárban (1861-1946). (Repertórium.)

lévai és ozorai kerületre osztódtak. A kaposvári uradalom az ozorai kerület alá tartozott.

3 A birtok 1726-ban Somogy vármegyében 20 községre és 23 pusztára terjedt ki, és elsőszülöttségi hitbizományként

4 öröklődött. (Kaposvár mezőváros, községek: Koppány, Aszaló, Magyaregres, Jád, Csoknya, Cserénfa, Gyarmat, Pullya, Tótszentpál, Szomajom, Istvándi, Kovácsi, Töröcske, Kislak, Szenna, Szentpál, Sántos, Szentbalázs, Kisfalud, puszták: Újfalu, Rácegres, Kaposfő, Kecel, Ivánfa, Ölle-völgye, Denna, Szörmőfa, Márcadó, Várvíz, Ropoly, Pölöske, Nádosd, Vörösalma, Tótújfalu, Metse, Nak, Galambos, Ó-Telek, Deseda, Lapa, Papsára, Kis Jád).

5 A veszprémi káptalan 1690. évi oklevele Kaposvárt az Esterházyak birtokába iktatta be. 1703. április 27-én herceg Esterházy Pál, Kaposvár földesura vásártartási jogot nyert I. Lipóttól, amely négy országos vásár tartására jogosította fel Kaposvárt. A török idők és a rácok pusztításai nyomán az elhagyott települések benépesítése érdekében herceg Esterházy Pál 1712-ben letelepedési engedélyt adott a Kaposvár területére beköltözőknek. A szerződés három szabad esztendőt ígért a telepedőknek, mely idő alatt mentesek voltak mindennemű cenzus alól, de kilencedet és a sertéstizedet ekkor is adniuk kellett.

6 A mezőváros gazdasági fejlődését nagymértékben elősegítették a vásártartási jog és a letelepedési engedély által biztosított kedvezmények. A település fokozatosan a megye központjává vált. 1715-ben ismét önálló lett Somogy megye, (1596-ban közigazgatását Zalával egyesítették) kezdetben Kaposvár központtal. 1724-ben Tapsony lett a megyeszékhely, 1735ben Marcali, majd 1749-től véglegesen Kaposvár Somogy megye székhelye.

7 A Mária Terézia-féle úrbérrendezés keretében 1767-ben a mezőváros urbáriumot kapott. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás következtében Esterházy Pál megszűnt Kaposvár földesura lenni. A mezőváros 1848-ban rendezett tanácsú várossá alakult, mely státust 1851. októberéig tarthatta meg.

8 Ezt követően került sor a birtokviszonyok rendbetételére, fel kellett számolni a volt földesúr és jobbágyok között a feudális korban kialakult kötöttségeket, és rendezni kellett a földtulajdonnal rendelkezők egymáshoz való viszonyát is. Birtokperek sokasága követte egymást. Esterházy Pál 1852. június 9-én a kaposvári ideiglenes cs[ászári] és kir[ályi] törvényszék előtt tagosítási és legelő-elkülönítési pert indított a város ellen.

9 A tényleges birtokrendezési pert az uradalom ügyvédje, Szokolay Dániel 1857. június 10-én indította meg. A tárgyalásokon az uradalmat mindvégig Szokolay Dániel uradalmi ügyvéd, a várost Bereczk Antal polgármester képviselte.

10 Az „úrbéri örökegyezség" 1861. március 17-én keltés 1862. június 26-án hagyta jóvá Somogy Megye Cs. és Kir. Úrbéri Törvényszéke.

11 A felek kölcsönösen megegyeztek abban, hogy a továbbiakban lemondanak a folyamatban lévő úrbéri perek folytatásáról. 3 Kállay István: Az Esterházy hercegi hitbizomány központi igazgatása a 18. század második felében. Budapest, 1976, 856. p. (A továbbiakban: Kállay) 4 Hitbizomány (lat. fideicommissum) az 1687. évi IX. tc. által bevezetett intézmény, amely a családon belül meghatározott rend szerint öröklött vagyont jelentett. Magyar történelmi fogalomtár. I. kötet. A-K. Szerk.: Bán Péter. Budapest, 1989, Gondolat Kiadó, 188. p. 5 Csányi Ferenc: Lapok Somogy megye múltjából. Kaposvár, 1889, 15-16. p. 6 Kaposvár. Várostörténeti tanulmányok. Szerk. Kanyar József. Kaposvár, 1975, 256. p. (továbbiakban: Kaposvár) 7 Zádor: 75. p. 8 Kaposvár: 259. p. 9 Simonffy: 162. p. I() Simonffy: 163. p. " Kaposvár: 263. p.