Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 33. (Kaposvár, 2002)

Vonyó Anita: „Mind hősök voltak ők, mind férfiak, mind hű hazafi." A mernyei első világháborús hősi emlékmű létesítésének körülményei Rezümé

levelet a kőfaragónak, mert a háborús körülmények között tartott attól, hogy a község pénztárában rendelkezésre álló 8500 pengő értéke rohamosan csökkeni fog, így az emlékmű elkészítése esetleg lehetetlenné válhat.

26 A község vezetésének volt néhány konkrét megjegyzése a kivitelező szobrász tervrajzaival kapcsolatosan: ragaszkodtak hozzá, hogy az emlékmű katona alakja egy erőteljes, katonás testtartása és felépítésű férfialakot ábrázoljon. Kérésük szerint a szobor vigyázzállásban, lábhoz tett fegyverrel kerüljön megformálásra. Az eredeti tervekhez képest köpenye ne legyen felhajtott, hanem körös-körül takarja a lábszárat.

27 Mivel levéltárunk anyagában a művésznek a szoborra vonatkozó eredeti tervrajzait nem találtuk meg, így nem tudjuk azt sem, hogy a kért változtatások hogyan befolyásolták az emlékmű összképét. A mernyei képviselő-testület döntése értelmében az emlékmű közepére elhelyezett márványtáblára a következő szöveg bevésetését javasolták: „A hazáért hősi halált halt szeretettfiai emlékére emeltette Mernye község hálás közönsége." Az emlékmű oszlopának nyugati oldalára: ,J\íind hősök ők, mind férfiak, mind hű és hazafi." E mondat alá kívánták vésetni az 1914-1918-as dátumot, majd pedig alá kettős vagy hármas oszlopban a hősi halottak névsorát, melyet már 1942 szeptemberében elküldtek a szobrásznak. Végül az oszlop másik oldalán egy üresen hagyott márványtáblát kívántak elhelyezni, gondolván a második világháborúban majdan elesett községbeliekre: „A másik oldalnézetben elhelyezendő márványtábla egyenlőre üresen marad. Bár maradt volna véglegesen üres! Sajnos már ez ideig is a mostani háborúnak van egy hősi halottja, és ki tudja hány lesz még, akiknek nevét a márványtáblára kell majd felvésetnünk."

2

*A község előbbi javaslatait egy kivételével Cser Károly elfogadta, ugyanis a község áldozatkészségéről szóló sor nem a márványtáblára került bevésésre, hanem a szobor alá, plasztikus betűkkel, emelve annak ünnepélyességét. Az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács 1942. október 26-án kelt levelében hivatalosan is értesítette a mernyei körjegyzőséget arról, hogy a Cser Károly által készített hősi emlékmű agyagmintáját megtekintette, és felállításra alkalmasnak találta.

29 A munka összetett jellegéből adódóan nem egyedül Cser Károly volt a kivitelező, hanem több - mai kifejezéssel élve - alvállalkozóval működött együtt. Az emlékmű talapzatának elkészítésében egy budapesti kőfaragó és vésnök mester, Klozik Károly volt a művész segítségére, a talapzaton álló fémöntvény katona alak esetében egy szintén fővárosi bronz- és alumínium öntő mester, Krausz Ferenc, a vésnöki munkálatokat pedig Pollák Jenő budapesti kőfaragó végezte el. A háborús viszonyok közepette nagyon nehézkes volt a fém alapanyagok beszerzése. Bizonyítja ezt a körjegyző 1942 novemberében írott levele a budapesti székhelyű Anyaggazdálkodási Bizottság Fémipari Osztályához.

30 Kérvénye indoklásaképpen megemlítette, hogy a háborús hősök emlékének megörökítése az éppen folyó hadi események közepette a lakosság lelki erejének növeléséhez járul hozzá, illetve általa a remélt győzelem kivívásához. Hozzátette, hogy az első világháborúban a községnek 42 hősi halottja volt, de már a második is követelt egy emberéletet. Mindezekre hivatkozva kérte az emlékműhöz szükséges 200 kg alumínium mihamarabbi leszállítását Krausz Ferenc fémöntő számára. Az Anyaggazdálkodási Bizottság azonban arról értesítette a község vezetését, hogy a háborús helyzetre tekintettel, nem tud ilyen nagy mennyiségű alumíniumot kiszállítani az 1942-es esztendőben, erre legkorábban 26 Uo. Mernye 1942. 09. 04. 27 Uo. Mernye 1942. 08. 12. 28 Uo. Mernye 1942. 09. 30. 29 Uo. Bp. 1942. 10. 26. 30 Uo. Mernye község kérelme 107327/0/F/1942. szám alatt került beiktatásra az említett hivatalban.