Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 33. (Kaposvár, 2002)
Vonyó Anita: „Mind hősök voltak ők, mind férfiak, mind hű hazafi." A mernyei első világháborús hősi emlékmű létesítésének körülményei Rezümé
hogy a kivitelezés csak abban az esetben volt végrehajtható, ha a szükséges pénzeszközök ténylegesen a község pénztárában rendelkezésre álltak. 20 A kőfaragó és a község vezetése közti első levélváltásból kiderült, hogy már a munkálatok megkezdése előtt is igen súlyos gondot jelentett a falu vezetése számára a költségek fedezésére szolgáló pénzösszeg előteremtése. Amint az a községi bíró hirdetményéből kiderült, még 1942 novemberében is mintegy 40-50 gazda volt adós azzal az összeggel, mellyel az emlékmű létesítéséhez, a képviselő-testület határozata értelmében, hozzá kellett járulni. Az alkudozások eredménye végül az lett, hogy Cser Károly a szerződésben foglalt 10 000 pengő helyett, 8000 pengőben határozta meg a szobor elkészítésének ellenértékét. 21 Korompay körjegyző és Sótonyi István piarista jószágkormányzó különösen fontosnak tartották, hogy a kőfaragó a munkálatok megkezdése előtt tartson helyszíni szemlét Mernyén, hogy műve még inkább beilleszkedjen a falu képébe. E tény azért érdemelt említést, mert a tér, ahová az emlékművet tervezték, tűlevelű növényzettel volt borítva, ám a művész kifejezésre juttatta abbéli nézetét, miszerint alkotása semmiféle növényzetet nem tűr meg környezetében. Ezt azzal indokolta, hogy a növényzet az emlékmű kegyeleti jellegét nagyban rontaná. 22 A művésszel történő szerződés megkötésére 1942. július 26-án került sor, melyben részletesen felsorolták az emlékmű kivitelezésével kapcsolatos munkálatokat és a várható költségeket. Á Cser Károly által készített terv szerint a műalkotást 420 cm magas, 320 cm széles szürkés-fehéres csobánkai 23 mészkőből, 2 méter magasságú bronzzal patinázott alumínium öntvényből kívánták elkészíteni. Mivel azonban a csobánkai mészkő iránt korszakunkban rendkívül nagy volt a kereslet, ezért sóskúti 24 mészkőből készült el a talapzat. Cser Károly költségkímélési szándékkal javasolta a talapzatra kerülő álló katona alak mészkőből történő elkészítését, de ezt a falu vezetése elutasította, mert a fémötvözet jobban ellenáll a környezeti ártalmaknak. E döntés mintegy 2-3 hónappal hosszabbította meg az alkotás elkészítésének határidejét. A hősök neveinek betűi ékvéséssel, feketére festve kerültek rá a carrarai márványból készülő táblára. Az emlékmű kivitelezési munkálatai az előzetes számítások szerint megközelítően 8000 pengőt tettek ki, melyek kifizetését a község négy részletben vállalta fel. Az első 2000 pengő 1942. augusztus 15-éig, a második a katonaalak agyagmintázatának átvételekor, a harmadik az öntvényforma átadásakor, a negyedik pedig az emlékmű felállítását követő 15 napon belül volt kifizetendő. Az anyagok Mernyére történő szállítása, az előkészítő munkákhoz szükséges napszámosok bére és ellátása a szerződés szerint a községet terhelte. A munka elkészítésének határidejéül 1942. október 25-ét jelölték meg. E napra esik a falu védőszentjének, Szent Vendelnek az ünnepe, illetve a hozzá kapcsolódó búcsú. A munka ellenértékéül szolgáló összeg első 2000 pengős részletét a község 1942. augusztus 10-én utalta át Cser Károly számára, vagyis a szerződésben meghatározott augusztus 14-i időpont előtt az anyagi jellegű megállapodás teljesítést nyert. Az emlékműre Cser Károly 30 év garanciát vállalt. 25 Az emlékmű elkészítési módjával, a szükséges alapanyagok beszerzési nehézségeivel kapcsolatos sorozatos viták miatt hamar kiderült, hogy az 1942. októberi átadási időpont semmilyen körülmények között nem tartható. Elkezdődött tehát az a kálvária, amelynek hatására az avatási ünnepély egyre későbbre tolódott. Korompay jegyző számtalanszor írt sürgető 20 Ai. 37277/1942. 21 M. Kj. 1086/1942. Mernye 1942. 07. 15. 22 Uo. Bp. 1942. 07. 31. 23 A Pilisben található. 24 A Budai-hegységben található. 25 M. Kj. 1086/1942. Mernye 1942. 07. 26.
