Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 33. (Kaposvár, 2002)

Vonyó Anita: „Mind hősök voltak ők, mind férfiak, mind hű hazafi." A mernyei első világháborús hősi emlékmű létesítésének körülményei Rezümé

„MIND HŐSÖK ŐK, MIND FÉRFIAK, MIND HŰ ÉS HAZAFI." A MERNYEI ELSŐ VILÁGHÁBORÚS HŐSI EMLÉKMŰ LÉTESÍTÉSÉNEK KÖRÜLMÉNYEI VONYÓ ANITA 1943 nyarán egy Somogy megyei kisközség - Mernye - lakói arra készültek, hogy a második világháborús események közepette megünnepeljék az előző világégésben elesett hőseiket. Olyan korszak volt ez, amelyben hősök naponta születtek és haltak meg. A hős fogalmának értelmezése a magyar nyelvben a bátorságával, illetve helytállásával példát mutató, a halálra is elszánt vitéz katona alakja köré csoportosul.

1 A háború tényleges eseményei ekkor még nem voltak érezhetőek Magyarországon, de a hadi cselekmények egyre közelebb kerültek a mindennapok emberéhez. Jó példa erre az alábbi eset: 1943 nyarán a megyei lapok arról számoltak be, hogy Mernye határában ellenségesnek vélt léggömböt fedeztek fel a helyi csendőrőrs légvédelmi megfigyelői.

2 Soha nem derült ki az igazság a léggömb eredetét illetően, de egy időre izgalom lett úrrá a község lakóin. Hamarosan azonban a mernyeiek is saját bőrükön érezhették a háború borzalmait, hiszen több falubeli katona sohasem tért vissza a Don-kanyarból. Elméleti alapok A magyarországi első világháborús emlékművek száma több mint 2000, funkciójuk minden esetben kettős. Egyrészt az otthon maradottak, a hozzátartozók gyászát, kegyeletét fejezik ki, másrészt politikai szimbólumok, amelyek az építők ideológiájának és az emlékmű által megörökített történelmi eseménynek a viszonyáról szólnak. Ábrázolásmódjuk közvetlen előzményeit a megelőző évtizedek síremlék-, illetve emlékműszobrászatában találhatjuk meg. Az alkotások jelentékeny része - köztük a mernyei emlékmű is - a gyász kifejezése helyett nagyobb arányban a hősiességnek állít emléket.

3 Az emlékműveket a szakirodalom sokkal inkább egy adott közösség művének tekinti, mint egyetlen alkotó produktumának. Az utóbbiak ugyanis csupán másodlagos szereplők a mű létrehozásában, ők a kivitelezők, akik a megrendelők igényei és útmutatásai szerint készítik el a műalkotást.

4 Az emlékművek központi gondolatát azok határozzák meg, akik azt állíttatni akarják. Az emlékszobor elkészítésével megbízott alkotó feladata az, hogy a megrendelő kívánságait, elképzeléseit megvalósítsa.

5 Az emlékművek sorsához szorosan hozzátartozik a közösség életében, a kollektív tudatban betöltött szerepük. 1 Magyar Értelmező Kéziszótár A-Ly. Szerk. Juhász József et al. Bp., Akadémiai Kiadó, 1982., 566 p. 2 Somogyi Újság, 1943. június 23. 2. p. ; Uj-Somogy, 1943. június 23. 5. p. 3 Monumentumok az első háborúból. Szerk. Kovács Ákos. Bp., Corvina, 1991., 125-139. p. (továbbiakban: Monumentumok) 4 Kovalovszky Márta, K.: Az emlékműszobrászat. Bp., TIT Művészeti Választmánya, 1978., 10. p. 5 Uo. 15. p.