Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 33. (Kaposvár, 2002)
Sipos József: Nagyatádi Szabó István és az 1922-es választások Somogyban
kazsoki református lelkész 20-at, Hencz Ferenc 6-ot, Szekeres János 5-öt, és - érdekes módon - Javós Antal is 4-et kapott. Szekeres János kisbárapáti kisgazda Eőry Szabó javára lemondott a jelöltségéről. 54 A korabeli sajtó szerint Eőry Szabó Dezsőt az ellenzéki 48-as Kisgazdapárt képviselőjelöltjének választották meg. Hubai László: Magyarország XX. századi választási atlasza c. munkájában őt az Egységes Párt igali kerületi egyes számú, tehát hivatalos jelöltjének tekinti, és Javós Antalt a 2-es számúnak, tehát a nem hivatalosnak. 55 Szerintünk a korabeli sajtónak volt igaza. A válasz majd kiderül a további választási küzdelmekből. A többi választókerületben, mint azt már megírtuk, az Egységes Párt Intéző Bizottsága nem állított hivatalos jelöltet. A csurgói kerületben április közepére eldőlt, hogy dr. Éhn Kálmánnal szemben Babochay Géza fog indulni a KNEP programjával. O és hívei nagy energiával kezdtek dolgozni, de látszott, hogy a járás kisgazdapárti választóit nem fogják tudni eltántorítani Éhn Kálmántól. A járási kisgazdapárti szervezetek Csurgón 19-én tartottak jelölőértekezletet, amely Éhnt választotta jelöltnek. Április 25-ére pedig a járási kisgazdaszervezeteket hívták össze az ő támogatására. Sajnos, egyelőre nem tudunk többet a csurgói kerületben történtekről. Amarcali választókerületben április közepén Madarász Zsigmond ellen három jelölt is felsorakozott. Klazer Gyula gyógyszerész mellett fellépett még Kövér Aladár nagyszakácsi kisgazda is, akinek legnagyobb fegyvere a kortes dalok szerzése volt, és ezekkel próbált híveket szerezni. Sokan nem voltak megelégedve az addigi jelöltekkel, és ezért meghívták Budapestről dr. Strausz István volt legfelsőbb állami számvevőszéki elnököt, kinek a nevét - az UjSomogy szerint - a „kommunizmus bukása után a lapok hosszabb ideig szellőztették." Most, írta ez a lap, őt tartják a legalkalmasabb jelöltnek, de a kerület választóközönsége meglehetős ellenszenvvel fogadta, mert budapesti. A lengyeltóti kerületben április elején Kacskovics Mihály béndeki földbirtokos kívánt fellépni Gaál Gaszton ellen. A tájékozódás után azonban visszalépett, mert rájött, hogy kevés reménye van a győzelemre. A tabi választókerületben - az Uj-Somogy szerint - április közepére a Heinrich-párt híveinek száma naponta növekedett és ezért a „győzelem már is az övének tekinthető." 56 A választási harc befejező szakasza E szakaszt már az intenzív választási korteskedés jellemezte. Ekkor szinte minden választókerületben több jelölt hirdette meg saját, illetve pártja programját, és megkezdték a jelöltség elnyerése érdekében a választópolgárok aláírásainak gyűjtését. Ugyanakkor még négy választókerületben nem volt ellenfele a kormánypárt jelöltjeinek. A nagyatádi és a barcsi kerületekben ekkor egyedüli jelölt Nagyatádi Szabó, a lengyeltótiban Gaál Gaszton, a szigetváriban pedig Dr. Barla-Szabó József. Talán ezzel volt kapcsolatban az a tény, hogy e politikusok még szinte meg sem kezdték a kampányukat. Igaz, hogy Nagyatádi Szabó április 30-án, vasárnap saját választókerületében meglátogatta Rinyakovácsi, Gige, Csökőly és Kisbajom községeket, ahol lelkesen fogadták. A parasztpolitikus e falvakban elmondott beszédeit nem ismerjük. Választási argumentációjába enged bepillantani a május 6-án Budapesten adott nagyobb nyilatkozata, amelyet a Délmagyarországban a somogyiak is olvashattak. Ennek már a címe is sokat mondó: „Földosztási ígéretek kortesfogásból." Nagyatádi Szabó elmondta: tudomása 54 Uo.: 1922. V. 3. 2. p. 55 Hubai László: Magyarország XX. századi választási atlasza 1920-2000. II. köt. Választókerületi adattár. Napvilág Kiadó, 2001. 36. p. 56 Uj-Somogy, 1922. IV. 16. 3. p.