Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 33. (Kaposvár, 2002)
Sipos József: Nagyatádi Szabó István és az 1922-es választások Somogyban
németladi földbirtokost nyilvánította. Erről a Délmagyarország azt állította, hogy az a „város nagy rétegében megnyugvást okoz s... elhárítja az immár feltámadni készült, a város belbékéjét veszélyeztető választási harcot." E lap tudni vélte, hogy a kormány Erekyt vagy egy Tolna megyei választókerületben, vagy Budapesten, a lajstromos szavazáson jelöli majd hivatalosan. A lap „Kaposvár jelöltje" címmel vezércikkben is értékelte a helyzetet. Megállapította, ha Ereky lett volna az Egységes Párt hivatalos jelöltje, akkor könnyen bekövetkezett volna az éppen csak kialakult társadalmi béke megbomlása, amitől a várost vezető emberei meg akarták óvni. Az ő jelölésének másik következménye lett volna, hogy a kormányzópárt elveszítette volna a kerületet. A hivatalos jelöltről viszont azt írta, hogy a város „egész társadalma előtt ismert ember, akiről sok jót hallottunk." így a kormányzópárt ügye a városban „összehasonlítatlanabbul jobban áll, mint a másik jelölt jelölésével állott volna." Bízott abban, hogy a város „előrelátó, hangadó egyéniségei most is azon az alapon állanak," mint fél hónappal korábban, vagyis a város békéjének megóvásán. A hivatalos jelölés eredményének tekintette, hogy az Egységes Párt vezetése e döntésével bebizonyította: „a felekezeti és a társadalmi békét meg akarja őrizni nemcsak szóval, hanem tettel is." 21 Gróf Hoyos Miksa hivatalos jelölését az UjSomogy is örömmel üdvözölte, mert őt a „vármegye legnépszerűbb és legdemokratikusabb gondolkodású" főurának minősítette. Másnapi vezércikkében pedig Hoyos érdekében társadalmi és felekezeti békére szólította fel Kaposvár választópolgárait. 22 Ez a fejlemény azonban még mindig nem hozott felekezeti békét Kaposvárott. Ereky ugyanis nem nyugodott bele a történtekbe és kaposvári híveihez azt írta: megállapodott Klebelsberg belügyminiszterrel, „ha jó néhány ezer szavazatot (értsd: aláírást - S. J.) összeszednek a részére, revízió alá kerül a hivatalos jelölés." Ezért a Katholikus Körből akció indult, hogy a városban az Egységes Párt hivatalos jelöltje ne Hoyos Miksa gróf legyen, hanem Ereky Károly. Április 3-án délután Ereky hű elvbarátai értekezletet tartottak, amelyen mintegy 100 férfi és nő vett részt. Szarka János az addig történteket így összegezte: ,Mást jelöltek, keresztényt, aki a mi utunkat keresztezi." Már nem politikai, hanem csak személyi ellentétek vannak, hiszen mindkét politikus az Egységes Párt tagja. Ezért ,llreky mellől el nem állunk, Erekyt megválasztjuk és támogatjuk minden eszközzel. Aláírásokat gyűjtünk," mert levelében ezt kérte tőlünk. A gyűjtést már megkezdték, a jelenlévőket arra kérte, hogy aki még nem írta alá az íveket, azok ezt tegyék meg, hogy „ne kelljen most már másodszor pirulni a zsidók előtt. " Aláírások gyűjtésére főként a nőket kérte: „minél többet gyűjtsenek, hogy megmutassuk az erőnket. Mert most a keresztény irányzatot akarják letörni. Ereky nem haragszik a szegény zsidókra - hangoztatta - csak a gazdag zsidókra. Nem is a vallást nézte, hanem azt, hogy ki becsületes és ki nem." A Délmagyarország szerint a gyűlésen Pethő Lajos tagokat gyűjtött a Pestre induló deputációba, ahová egy ember jelentkezett. A tudósító összesen 12 ívet látott és ezek közül csak kettőnek az egyik oldala volt tele, a többi íven csupán néhány aláírás szerepelt. 23 Összegezve az Ereky kaposvári jelöltsége érdekében tevékenykedő akkori keresztény nemzeti tábor nézeteit, megállapíthatjuk, hogy tagadhatatlanul antiszemiták voltak. Egyértelműen sértették a kaposvári zsidóság érdekeit, és minden demokratikusan gondolkodó embert felháborítottak. Történetünk érdekessége, hogy e nyíltan antiszemita nézetek ellen Nagyatádi Szabó veje, Tankovits János és lapja, a liberális agrár-demokrata Délmagyarország harcolt a legkövetkezetesebben. Emiatt a Somogyi Újság több névtelen írásában is támadta Tankovits 21 Uo.: 1922. III. 17. 1. p. 22 Uj-Somogy, 1922. III. 17. 2. p. és III. 18. 1. p. 23 Délmagyarország, 1922. IV. 4. 2. p.
