Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 33. (Kaposvár, 2002)

Sipos József: Nagyatádi Szabó István és az 1922-es választások Somogyban

engedélyek kiadásáért kapott pénzből Nagyatádi Szabó is részesült, és abból vásárolt földet magának és családjának. E vád azonban nem volt igaz. A parasztvezér sem ekkor, sem később nem vett nagyobb területű földet! Tankovits János, a kaposmérői választókerület volt képviselője elmondta, hogyan lett képviselő, és mit dolgozott. Befejezésül kijelentette: „Ha nálamnál jobb és megfelelőbb jelöl­tet lát kerületem más személyben, készséggel és örömmel szolgálom a párt ügyét továbbra is." Őt Bereknyei István - 25 éve falusi bíró és Nagyatádi Szabó régi harcostársa - kérte, hogy fogadja el az új jelöltséget. A parasztvezér az önzetlenség, a pártfegyelem, a párthűség minta­képéül állította Bereknyeit a pártgyűlés elé, és azt mondta, hogy a párt a jövőben kárpótolja azért, amit most elhárít magától. Ez valószínűleg azt jelenthette, hogy Bereknyeit sokan sze­rették volna Tankovits helyett képviselőjelöltnek. Erdőcsokonya, Toponár és Almamellék fal­vak delegációjának felkérése után azonban Tankovits elfogadta a jelölést. Gaál Gaszton, a boglári kerület volt képviselője nem volt jelen, de Papp János felszólalása után Nagyatádi Szabó nagy elismeréssel szólt munkájáról. Beszéde után a jelölőgyűlés hosszan ünnepelte vezérét és az új képviselőjelöltjeit. 16 Mit mutatott ez a kaposvári jelölőgyűlés? Egyrészt azt, hogy Nagyatádi Szabó pártja Somogy megyében rendkívül szervezett volt, mert minden választókerületben működött kis­gazdapárti szervezet, és a falvak többségében is voltak helyi szervezetek. Ezeket döntően református lelkészek, tanítók, közép- és gazdagparasztok vezették. Semmi jelét nem látjuk annak, hogy az országos párt kibővülése után a Somogy megyei szervezetet ellepték volna a földbirtokosok vagy akár a dzsentri-hivatalnoki rétegek képviselői. E szervezeti struktúra és a helyi vezetőségek összetétele alapján állíthatjuk, hogy 1922 tavaszán a Somogy megyei párt­szervezet már és még a parasztság demokratikus tömegpártja volt. A megyei párt napilapja, a Délmagyarország pedig ekkor még liberális-agrár-demokrata eszmei-politikai irányzatú. So­mogy megye persze a Kisgazdapárt bölcsője és erős fellegvára, ezért is maradhatott meg Nagy­atádi Szabó és közvetlen hívei politikai befolyása alatt. Ezt Bethlen és Gömbös valószínűleg tiszteletben tartották, illetve a parasztpolitikus és hívei e korán megtartott képviselő-jelölő­gyűléssel megelőzték a más irányú törekvéseiket. Sikerült leszerelniük a vidéken bevezetendő nyílt szavazás és a párt kibővítése miatti elégedetlenséget is. Mindezek miatt beszélhetünk somogyi modellről. A kaposvári jelölésről 1920 januárjában Kaposvár képviselőjének Ereky Károlyt, a Keresztény Nemzeti Egye­sülés Pártjának jelöltjét 5762 szavazattal választották meg. Vele szemben a kisgazdapárti Neubauer Ferenc ügyvéd, aki már korábban is Nagyatádi Szabó támogatója volt, csak 1028 szavazatot kapott. 17 A KNEP-ből azonban Ereky a disszidensekhez távozott, 1922. február 2­án pedig Bethlen István vezetésével belépett a Kisgazdapártba. Ezért azt gondolhatnánk, hogy szabad volt előtte az út az újabb képviselőjelöltséghez. Azonban nem így történt s ez rávilágít a kormányzópárttá bővülő Kisgazdapárton belüli bonyolult erőviszonyokra, illetve Nagyatádi és hívei politikai befolyására. A kormányzópárt március 8-ai intézőbizottsági értekezletén, ahol 30 újabb jelölésről kellett volna megállapodni, többek között Erekyről is vita bontakozott ki. Gömbös Gyula, a kormányzópárt választási kampányért felelős ügyvezető alelnöke támogatta Ereky kaposvári 16 Délmagyarország, 1922. III. 8. l-2.p. 17 Hubai, II. 18-19.p.

Next

/
Thumbnails
Contents