Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 33. (Kaposvár, 2002)
Gárdonyi Máté: Mindszenty József somogyi plébánia-alapításai
Rudolf kastélyosdombói földbirtokostól, aki a vételárat felajánlotta a püspöknek további plébánia-alapítás céljára. 39 Ugyancsak megváltott a püspök 23 hold pusztasomodori földet, amely a mernyei plébániától önállósítandó magyaratádi vagy szentgáloskéri új lelkészség anyagi alapját biztosította volna. 40 A továbbiakra nézve Mindszenty határozott tervvel rendelkezett, amint emlékirataiban áll: „Nekem az volt a tervem, hogy az ország szociális helyzetére tekintettel is a sűrűn lakott és szegény területeken a püspökség 11000 holdnyi szántóföldjéből parcelláztatok 7000 holdat. A kiosztott föld ellenértékét új plébániák felállítására akartam felhasználni" . 41 Az itt említett 7000 hold egyébként megegyezett a püspökség által bérbe adott földterület nagyságával. Ezt a tervet aztán az 1945. évi földosztás elsodorta. Kezdetben azonban az új helyzet nem tűnt reménytelennek, mert a földbirtokrendelet (600/1945 sz. M. E. rendelet a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmívesnép földhöz juttatásáról) csak a 100 kataszteri hold feletti birtokokat érintette, tehát az ennél többnyire kisebb plébániai javadalmakat elvileg érintetlenül hagyta. Sőt a rendelet 50. §-a úgy szólt, hogy „ha az elkobzott vagy megváltott földbirtok egy része kegyúri jog alapján vagy mint egyházi javadalmi birtok egyházi célokat szolgál, úgy erre a célra az illetékes egyházi főhatóság földingatlant igényelhet", ami legfeljebb 15 holdat tehetett ki lelkész eltartása címén. Mindszenty püspök papjait a földosztás tudomásul vételére, illetve a felkínált lehetőség kihasználására buzdította. Egyrészt felhatalmazta a plébánosokat, hogy a helyi földigénylő bizottságok előtt egyházközségeik képviselőjeként fellépjenek, másrészt a magatartást illetően a következő utasítást adta: „Mindezen ügyek intézésében úgy kell eljárni, hogy még a látszatát is kerüljük annak, mintha ellenállnánk az alaprendelkezésnek. A helyi községi Földigénylő Bizottság figyelmét hívjuk fel arra, hogy az Egyház részére visszahagyott, vagy juttatott föld a hívek terheit könnyíti". 42 Ismerve Mindszenty hajlíthatatlan természetét és fent említett hasonló földosztási szándékát, részéről bizonyára nem pusztán taktikai beletörődésről volt szó, inkább egyetértésről, ha nem is a végrehajtás radikalizmusát illetően, az alapgondolattal, vagyis a parasztság földhöz juttatásával. Az egyháziaknak azonban rövidesen azt kellett tapasztalniuk, hogy a helyi bizottságok - felsőbb utasításra - nemcsak hogy nem méltányolták a jogos földigényléseket, épp ellenkezőleg, további elkobzásokat hajtottak végre. Kihasználva a jogszabály adta lehetőséget, számos esetben a 100 hold alatti föld egy részét is igénybe vették házhely céljára, úgy kül-, mint belterületi ingatlan esetében. A plébániák megfosztása anyagi alapjuktól 1951-ben fejeződött be, amikor a Püspöki Kar határozata alapján kivétel nélkül minden egyházi földingatlant, tehát a kántori, sekrestyési, templomi, egyházközségi és alapítványi földeket is „fel kellett ajánlani" az államnak, csereingatlan igénylése nélkül. A kongrua ugyan a továbbiakban is megmaradt, részben kárpótlásként a felajánlott földekért, ám folyósítását a papok állampolgári esküjéhez kötötték, ami csak növelte a kiszolgáltatottság érzését. 43 A plébániaszervezés nem kevésbé lényeges kérdése volt, hogy a pap megfelelő lakáskörülményekkel rendelkezzen. Ezt eredetileg Mindszenty az alapítás nélkülözhetetlen feltételének tekintette: „Ragaszkodom ahhoz, hogy a plébánialak egészséges és jókarban, megfelelő legyen" - írta a Fonó önállósítását vizsgáló püspöki biztosnak. 44 Kezdetben a püspök a helyi 39 VÉL 1626/1944. (ápr. 11.), VÉL 5118/1944. (okt. 21.) 40 VÉL 2127/1944. (máj. 15.), 4289/1944. (aug. 15.) 41 Emlékirataim 36. p. 42 A földbirtok-rendelet ismertetése és magyarázata a papság számára: Litterae Circulares 1945/15-18. 43 A katolikus egyház anyagi helyzetéről a megváltozott viszonyok között igen óvatos formában beszámol Cserháti József: A magyar katolikus egyház anyagi helyzete 1945 után. In: Magyar Katolikus Almanach II. A magyar katolikus egyház élete 1945-1985. Szerk. Turányi László. Bp., Szent István Társulat, 1988. 678-696. p. 44 VÉL 1996/1944. (máj. 1.)