Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 33. (Kaposvár, 2002)
Gárdonyi Máté: Mindszenty József somogyi plébánia-alapításai
tájékozódást. 13 Az egyházmegye somogyi részein Mindszenty József 1944 tavaszán az igali esperesi kerületben bérmált (május 6-15. között), ősszel pedig a segesdiben (szeptember 24október 3. között). Július 29. és augusztus 1. között került sor arra a dél-somogyi körútra, amely az előzőektől eltérően kizárólag a plébánia-alapítások előkészítését szolgálta. Amint a püspök az út előkészítésével megbízott Mózner Lajos kadarkúti plébánosnak (egyúttal csökölyi esperesnek) írta: „Körutam egészen magánjellegű, tájékozódni szeretnék. Azért mellőzzön minden ünnepélyes fogadtatást, a képviselőtestületet se hívja össze. Az a célom, hogy megismerjem a kiszemelt új lelkészségeket és tiszteletemet tegyem az ott lakó kegyuraknál, földbirtokosoknál". 14 A püspök Kadarkútról kiindulva három nap alatt (egy légiriadóval megszakítva) a következő településeket kereste fel: Hedrehely, Pacsérvisnye, Hencse, Gyöngyöspuszta, Németlad, Somogyapáti, Csertő, Görösgal, Nagydobsza, Darány, Homokszentgyörgy, Kálmáncsa. A régebbi plébániákon felkereste a plébánost, az új alapításokra kiszemelt falvakban pedig a jegyzőt, a földbirtokost és a tanítót. 15 1945-ben Mindszenty újabb nagy körutat tett az egyházmegyében azért, hogy a háborús károkat felmérje. Közvetlenül Sopronkőhidáról történt szabadulása után, április végén-május elején 20 napon átjárta a plébániákat, köztük a somogyiakat is, nem mulasztva el a lelkipásztori szükségletek feltérképezését sem. Tapasztalatai és a plébánosok jelentései alapján készült el püspöki beszámolója a háborús károkról és az újjáépítésről. 16 Már közvetlenebbül szolgálták az egyházi közigazgatás átszervezését azok a kérdőívek, amelyeket a püspökség a plébánia felosztásában érintett plébánosoknak küldött ki 1944. augusztus 4-ei és 5-ei dátummal. Az egyházmegyei központ arról várt jelentést, hogy a helyi lelkipásztor szerint lenne-e igény és lehetőség új plébánia szervezésére, mely helységek tartoznának hozzá (esetleg a környező plébániáktól átcsatolva), milyenek az anyagi feltételek, továbbá hogy a birtokosok hajlandóak lennének-e telket adományozni az alapítás céljára. A típuskérdéseken túl az egyes iratokból az is kitűnik, hogy a püspök már előzetesen tájékozódott, számolt (hívek száma, vallási megoszlás, filiák távolsága), így a püspöki felszólítás részben azt a célt szolgálta, hogy a helyi papságot bevonja az előkészítésbe. 17 A konkrét szervezési feladatokra eseti megbízás alapján a főpásztor püspöki biztosokat nevezett ki, akik többnyire a kerületi esperesek vagy a mater plébánosai voltak, de Kötcse ügyében például világi embert, Hankó Jenő jószágkormányzót bízta meg ezzel a feladattal. 18 Ami a hirtelen megszaporodó lelkipásztori állások betöltését illeti, Mindszenty eredeti elgondolása az volt, hogy legalább ideiglenesen papokat kér más egyházmegyéktől. Ezért fordult a szombathelyi és a győri püspökhöz, s elsősorban a bánya- és ipartelepek lelki szükségleteit ajánlotta figyelmükbe. 19 A válasz ugyan elutasító volt, rövidesen azonban fordult a helyzet, mivel az erdélyi kiürítés miatt menekülő papok és szerzetesek tömege kérte ideiglenes beosztását az egyházmegyébe. Sőt, amikor a minorita tartományfőnök saját rendtársainak pasztorációs munkába állításához kért segítségét, Mindszenty azt válaszolta, hogy „először az egyházmegye területén működő rendeket kell támogatni", hiszen a minoritáknak itt nem volt házuk. 20 Az általános mozgósítás és a várható katonai összeomlás pedig arra ösztönözte a 13 Rott Nándor veszprémi püspök bérmálási feljegyzései (1921-1938). Sajtó alá rend. Körmendy József - Rajczi Pál (A Veszprémi Egyházmegye Múltjából 17.) Veszprém, Veszprémi Egyházmegye Érseki Levéltára, 2002. 14 VÉL 2942/1944. (jún. 27.) 15 A püspök sajátkezű feljegyzése a dél-somogyi körútról: VÉL 4666/1944. 16 VÉL 1831/1945. (szept. 11.) Litterae Circulares 1945/37-46. 17 VÉL 3772-3792/1944. (aug. 4-5.) 18 VÉL 3976/1944. (júl. 11.) 19 VÉL 3956/1944. (aug. 14.) 20 VÉL 5110/1944. (okt. 19.)
