Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 33. (Kaposvár, 2002)
Szántó László: Képviselő-választások Somogyban 1890-1910
egy igen olcsó politikai népújság kerülne, amelyet a szükséghez mérten eleinte ingyen példányokban is lehetne szétosztani s ez elérhető lenne, há a „Somogyvármegyei Népújság" oly erős támogatásban részesülne, hogy daczára a nép 48 as szellemének s daczára a 114 „Somogyi Hirlap", a „Nép zsászlója" és a „Pozsonyi néplapok" okozta versengésnek, ne csak fent bírjon állani, még ez utóbbinál is olcsóbb előfizetési dij mellett, hanem még lehetőleg ezek rovására terjedhessen is. Azért tartanám szükségesnek, hogy ezen népújság politikai lap legyen, mert a Szabadelvű Párt érdekeit szolgálja ugyan a „Somogy" politikai újság, de előfizetési ára évenként 4 frt - a népnek drága - s olvasó közönsége is inkáb az intelligentiából kerül ki. Azt, hogy a „Kaposvár" legyen politikai hirlap szintén nem tartanám czélszerünek, mert ennek is 4 frt az előfizetési ára; de meg itt a vármegyében szükség van egy a szabadelvű párt érdekeit képviselő nem politikai hírlapra is, mely ez okból oly helyekre is beférkózhetik, ahol különben kormánypárti lapot nem szívesen látnának. Befolyás volna szerzendő az urodalmak utján a gazdatisztekre, akik, mint előterjesztettem, uraikkal ellenkező ellenzéki pártálláson állanak, aminek az oka csakis a nagybirtokosok közönye politikai kérdések s a közügyek iránt. Az alsó papság a legutóbbi választásoknál még püspökeik intésével szemben is renitens volt. Ezt a püspökök ideje korán megelőzhetnék. Az ellen pedig, hogy a lelkészek az istentiszteletet és templomi szószéket fel ne használhassák korteskedésre - a szőnyegre kerülő új választási törvény volna hivatva intézkedni. Ugyancsak czélszerü volna, ha a közig, bizottság a felekezeti tanítók fegyelmi ügyeinek elbírálásánál is illetékességet nyerne. Nemcsak közgazdaságilag, de politikailag is kedvező eredménnyel járna, ha az állami, vallás alapítványi, püspöki és káptalani birtokok, nem mint eddig kizárólag nagy bérlőknek, hanem apróbb parczellákban adatnának bérbe. Mert a nép kedvezőtlen gazdasági viszonyainak és a mindinkább terjedő kivándorlásnak egyik oka, hogy akinek öröklött földbirtoka nincs, az ha még oly szorgalmas is nem tud szerezni ingatlant; de nem tud foglalkozni őstermeléssel sem, mert a telki birtokok nem kerülnek eladás alá vagy haszonbérbe, a nagy birtok testeket pedig nem osztják fel. S miután a magyar faj nem oly mozgékony természetű, hogy ha tőkéje van azt kereskedésbe vagy egyéb üzletbe fektesse - épen a szerző, szorgalmas emberek azok, akik kivándorolnak (Slavoniába) s e mozgalomnak okául - most már 6 évi tapasztalatom után - határozottan az ingatlan szerzési vágyat, a föld szeretetét jelölhetem meg. A tisztviselők, különösen a községiek, ha másként gondolkoznak is, mint a falu többsége, nézeteiket nem merik nyíltan vallani. - Ezért az alsóbb tisztviselőkre - szolgabirótól lefelé számítani 115 befolyásuk csekélysége miatt csak annyiban lehet, hogy önmaguk, rokonaik s egy-két jó ismerősük tart velünk; aminthogy a lefolyt választás alatt sem feleltek meg a hozzájuk joggal fűzött várakozásnak. Ezek tehát a néptől teljesen függetlenitendők volnának és pedig úgy hivataluk mandátumát illetőleg, - mint anyagilag. Sikeresen használta fel az ellenzék a vadászati törvény hiányosságát a kártérítés tekintetében. Mert mig a törvény csak a nagy vad által okozott kár megtérítése iránt intézkedik, addig a kisebb vadak pusztítanak anélkül, hogy akár megakadályozni, avagy kárát megtéríttetni módjában volna a földmivésnek. Addig mig nyulat, fáczánt, foglyot csak egyes nagyobb uradalmakban tenyésztettek e kérdés nem kivánt megoldást; most azonban, mikor minden, - már pár száz holdas gazdaságokban is a kisebb vadakat üzemszerüleg tenyésztik, a vad szaporodtával folyton szaporodik a kár is. 114 Olvashatatlan beszúrás. 115 Áthúzva: nem lehet.
