Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 33. (Kaposvár, 2002)
Szántó László: Képviselő-választások Somogyban 1890-1910
Pogány tehát a választóknak gróf Széchenyi Aladárt ajánlva visszalépett. Gróf Széchenyi Aladár 104 (áthúzva: azonban csak azt akarhatta, hogy) azonban a helyett, hogy jelölését komolyan vette volna - úgy látszik megelégedett avval, hogy a Szabadelvű Párt jelöltjét eltávolította, mert megválasztására nem tett semmit, nem csináltatott sem tollat sem zászlót, nem fordult meg egy községben sem, nem gondoskodott a sz. e. párti szavazók behozataláról: hanem elutazott s nem jött meg a választás napján se,. A szavazás folyamán is atyja gróf Széchenyi Pál mondott le helyette. Chernél Gyula pedig teljes erővel hozzá láthatott a választáshoz és sikerült is neki 20000 frt elköltése után gróf Széchenyi Aladárt megverni, holott miután Széchenyi szavazói jobbára azon balpárti községekből valók voltak, melyekben titkárom megfordult, ma is kétséges, vájjon Pogánynyal s a rendelkezésre álló anyagi erővel szemben nem e megfordítva üt ki a választás esélye? Ez volt a somogyvármegyei választások lefolyása s a felsoroltak a közvetlen fő okok, melyek a sz. e. párt veszteségét előidézték. Jogosan felvethető azonban még a kérdés - s nem is szándékozom kitérni előle: hát miért nem szervezkedett ideje korán a központi sz. e. párt is, mert a járások szabadelvű pártjai az országgyűlés feloszlatása után sietve szervezkedtek! 105 Ha, mint minden politikai pártnak, - tehát a Szabadelvűnek is - megalakítását, szervezését és hatékony működését csak az intelligens társadalmi osztály bevonásával és részvételével lehet elképzelni, úgy egyszerűen azzal felelhetnék: hogy azért nem, mert e társadalmi osztályból - a hivatalos állásuknál fogva szabadelvűeket kivéve - ilyen párti 106 alig egy-kettő van! És ezek is sajnos vonakodtak az alább kifejtendők alapján nyilt és határozott actióba menni, daczára, hogy a különféle 107 ez iránt általam már többször felkérve lettek! Itt azonban felmerül a további kérdés: hogy miért nincs? Ez utóbbi kérdésre felelve nem kerülhetem, hogy röviden a multat ne érintsem addig, ahol a mostani helyzet okainak szálai végződnek. Elődöm és a vármegye élén álló volt alispán, kik mindketten egy félszázadon át szolgálták a vármegyét és 25 évig álltak annak kormányzata élén, sok kiváló tulajdonságuk mellett mégis abba a hibába estek, hogy a politikai eseményeket nagyon is patriarchális szemmel nézve, - hogy úgy mondjam - elrontották a vármegyét. Mindketten egy-egy képviselői voltak a régi feudális Magyarországnak s addig mig a hazafias lelkesedés tüze tartott s az intelligens földbirtokos elem kezelte kizárólag a közügyeket, igen szépen kormányozgattak acták nélkül, bottal és pandúrokkal. Mikor azonban a bíróságokat s később a vármegyéket szervezték s a nagy és középbirtokos osztálynak érdeklődése csökkent a demokratikus színezetűvé vált megyeteremben a közügyek iránt s nem igen törődött a nép hangulatával; s a fő és alispán megszűnt nebánts virág lenni a gyűléseken: akkor Jankóvich-Csépán 108 ahelyett, hogy befolyást iparkodtak volna maguknak biztosítani a hangulaton, megelégedtek azzal ha őket nem bántják hivatalos nyugalmukban. A politikai alakulásokkal szemben semlegesek maradtak s átengedték a közügyek vezetését olyan egyéneknek, akiknek befolyásától tartottak, azzal épenséggel nem törődve, hogy az illető milyen országos politikai párthoz tartozik. 104 Áthúzva: azonban csak azt akarhatta, hogy. 105 Áthúzva: és miért lett egyhangúlag ellenjelölt nélkül - (mert Lengyeltótiban Ujváryt 6 szavazatával jelöltnek nem tekinthetjük) - három függetlenségi megválasztva? ,06 Áthúzva: nincs. 107 Olvashatatlan szó következik. 108 Értsd: Jankovich László főispán és Csépán Gyula alispán.
