Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)
Dominkovits Péter: Somogy vármegyei szolgabírák tanúkihallgatási jegyzőkönyvei, 1677-1678 (Forrásközlés)
A forráskutatás jelen szintjén célszerű e helyen tartózkodni túlzó következtetések levonásától. Most csak jelezni lehet egy-két dolgot. Az összeírásban szereplő birtokos nemesek sorából a tóti Lengyel család az összeírt adózó porták 10 %-át, Sárkány István pedig mintegy 7,5 %-át birtokolta. A birtokosok között jelentős helyet foglalt el a sankóházi Sankó család is. Sankó Miklós az összeírt adózó porták 8,9 %-át bírta. E kedvező vagyoni helyzet valószínűsíthetően Sankó Boldizsár kiskomáromi kapitány időszakára vezethető vissza, aki 1638-ban István és Miklós testvéreivel együtt több Somogy vármegyei faluban, pusztán lett birtokos. 38 A végvári tisztek birtokosok közötti szerepét, súlyát csak felerősíti Babocsay Ferenc személye, aki 1659-1674 között keszthelyi kapitányként, majd 1674-től veszprémi főkapitányként tevékenykedett. 39 A Rátky és a Beleznay család tagjaiban Dél-Dunántúlról a védett Nyugat-Dunántúlra húzódó, a térség valamelyik mágnás családjánál familiárisi, szervitori szolgálatot vállaló, katonáskodó, birtokés vármegyei igazgatásban tevékenykedő nemeseit láthatjuk. Nádasdy Ferenc familiárisa, Rátky György 1669-1672 között Sopron vármegye alispáni hivatalát viselte. A „törzsökös" Somogy vármegyei Beleznay család tagjai már a XVI. század végén a Nádasdyak szolgálatában álltak. 40 Beleznay Farkas a Sopron vármegyében is több birtokot szerző (1641-1642: Alsópulya), a család tekintélyét megújító Beleznay Ferenc fia. Beleznay Ferenc vagyoni gyarapodását, karrierjét jelentős mértékben a Nádasdy családnak köszönhette. 1632-ben az ősi Somogy megyei birtokra, Beleznára új adományt kapott két fivérével, Andrással és Zsigmonddal. 1635-ben a megújított címereslevelet is kieszközölték. Ferenc 1641-ben már Nádasdy Ferenc „főember szolgái" közé tartozott. 1656ban a németkeresztúri vár provizora, 1657-ben Sopron vármegye egyik szolgabírája volt. 41 E kitekintés után szeretnénk felhívni a figyelmet arra is, hogy források elbeszélő, leíró jellegükből adódóan a konkrét vizsgálati szempontokon kívül értékes háttérinformációkat az érintett települések gazdálkodásához (sertéstartás, makkoltatás, puszták használata), agrár-etnográfiájához, határ- és települési viszonyaihoz. A forrásközlés módja A tanúkihallgatási jegyzőkönyvek közlése alapvetően betűhív, de az olvasás, további felhasználás megkönnyítése érdekében sem a paleográfiai hívségre, sem pedig a teljes formai megjelenítésre nem törekedtünk. A személyneveket a szövegekben szereplő írásmóddal közöljük, ugyanígy járunk el a településnevek 42 esetében is, csu38 Nagy Jván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal, 10. köt., Pest, 1863, 50. p. 39 Páljfy Géza: A veszprémi végvár fő- és vicekapitányainak életrajzi adattára (16-17. század). In: Veszprém a török korban. Szerk.: Tóth G. Péter, Veszprém, 3998, 128-129., 136. p. 40 1594-ben Beleznay István három lóval, azaz önmaga mellett még két lovassal Nádasdy Ferenc hópénzes katonái közé tartozott. MOL E 185. Archívum famíliáé Nádasdy, 3. tétel, „Anno 1594 Az Lowas vraim zamok", Mif. Raksz.: 31.988. 41 Szluha Márton: A Beleznayak ó'sei. Turul, 71. 1998. 3-4. sz. 75-77. p. 42 A forrásokban szereplő' települések beazonosítására jelenleg is a legjobb kézikönyv: Papp LászlóVégh József (szerk.): Somogy megye földrajzi nevei. Bp., 1974. (A továbbiakban: Somogy megye földrajzi ...) A tanúkihallgatásokban szereplő települések jelentős része, így pl. Simonfa (Nr. 178.), Bőszénfa (Nr. 185.), Cserénfa (Nr. 175.) Gyarmat, ma: Kaposgyarmat (Nr. 179). Kadarkút (Nr. 184.) az egykori Kaposvári járás déli-délkeleti települései, zselici falvak.
