Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Dominkovits Péter: Somogy vármegyei szolgabírák tanúkihallgatási jegyzőkönyvei, 1677-1678 (Forrásközlés)

SOMOGY VÁRMEGYEI SZOLGABÍRÁK TANÚKIHALLGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEI 1677-1678 (Forrásközlés) DOMINKOVITS PÉTER Míg Somogy vármegye Perneszy Ferenc alispánsága éveiben, még 1552-1553 során is Segesd mezőváros székhellyel közigazgatási, jogszolgáltatási tevékenységet lá­tott el, 1 az oszmán hódítás főirányába eső törvényhatóság sorsa 1566, Szigetvár eleste után alapvetően megpecsételődött. A század végére a sok várral, erődítéssel rendelkező Somogyból csak egy kis terület, döntően a kiskomáromi vár által védett beszögellés maradt mentes a hódítástól. Ezt a helyzetet rögzítette az 1596:41. te, amely a töredék terület más törvényhatóságba történő inkorporálását mondotta ki. „ És minthogy Somogy vármegye, Babolcsa és Komár várakat kivéve egészen a török uralom alatt áll", a tör­vényhatóság területén a jogszolgáltatás megszűnt, de ugyanakkor a nemesek, a katonák és kapitányaik a büntetlenség reményében a szomszéd vármegyék lakóival szemben is sok erőszakosságot követnek el, ezért e törvény az ilyen személyeket Somogy vármegye újjászervezéséig Zala vármegye alispánja és szolgabírája joghatósága alá helyezte. így a bíráskodásra, a rend fenntartására hivatkozva Somogyot Zala vármegyéhez csatolta. 2 Ezt a helyzetet csak megerősítette a Kanizsa elvesztését követően, az 1608. évi (koroná­zás utáni) 22. te, amely kimondta: „Somogy vármegye, a miképpen eddig, ugy ezután is maga jogait Zala vármegye székén keresse"? Zalavármegye országgyűlési követei, Hagymásy Gábor alispán és Darabos István instrukciójuk nyomán azon kérelmet is be­nyújtották, hogy az inkorporált Somogy vármegye a későbbiekben ne is említtessék (ut Com. Sim. in posterum non dicetur). A Valószínű, hogy Somogy vármegye országos, 1 Ismert 1552-ből és 1553-ból, Perneszi Ferenc (Franciscus de Pernez) alispánságának idejéről Segesdről (1552: törvényszék; 1553: Segesd oppidum) keltezett Somogy vármegyei kiadmány. 1552: Magyar Országos Levéltár (MOL) P 532 Ostffy család levéltára (cs. It.), 1. csomó, Fasc. T. No. 32., 1553: MOL P 533 Ostffy cs. It., 1. csomó, Vegyes (évrendezett) iratok. 2 A törvény: Magyar Törvénytár (MTT), 1526-1608. évi törvényezikkek, Sajtó alá rend., ford.: Kolosvári Sándor-Óvári Kelemen, szerk.: Márkus Dezső, Bp., 1899, 798-801. p. A Somogy vármegye nyugati szélén álló Kiskomárt, mint a török területre beékelődött magyar határvárat jelzi: Szakály Ferenc: Ma­gyar adóztatás a török hódoltságban, Bp., 1981, 42. p. 3 MTT 1608-1657. évi törvényezikkek, Sajtó alá rend., ford.: Kolosvári Sándor-Óvári Kelemen, szerk.: Márkus Dezső. Bp., 1900, 36-37. p., Kanyar József: Somogy megye közgyűlése a hódoltság idején és a felszabadító harcok utáni első évtizedekben (1658-1718). In: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv, Kaposvár, 1986, 87-110. p. (A továbbiakban: Kanyar 1986.), különösen: 87. p., Okányi Pál: Somogymegyének közigazgatása a török uralom alatt és után a megye visszaállításáig. In: A Kaposvári M. Kir. Állami Főgimnázium Értesítője az 1891-92. isk. évről, Közli: Danilovics János, Kaposvár, 1892. 3-34., (A továbbiakban: Okányi 1892.), különösen: 12-13., 15. p. 4 Idézi: Okányi 1892, 13. p.

Next

/
Thumbnails
Contents