Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Borsa Iván: A somogyi konvent oklevelei az Országos Levéltárban 1401-1420 (Forrásközlés) (Hetedik közlemény)

798. 1420. április 4. (12. die dom. Judica). A somogyi konvent tudatja, hogy Zsigmond király 1420. február 10-én kelt levelére (előző sz.) (Laak-i) László királyi emberrel maguk közül János fráter papot küldték ki, akik visszatérve egységesen (uniformiter) jelentették, hogy Judica-vasárnapon (márc. 24.) kimentek a remeték Zenthpeter nevű birtokára, ahová összehívták a birtok valamennyi szomszédját és határosát, akiknek jelenlétében megjárván annak valódi régi határait, ahol szükséges volt, új határjeleket emeltek, a szomszédos birtokoktól határjelekkel elválasztották és meghagyták azt a kolostornak, az ott élő remetéknek az őket megillető jogon való birtoklásra (reliquissent et commisissent) nem lévén ellentmondás. A birtok új határai egy nagy útnál kezdődnek egy tölgyfában (ilex) az út keleti oldalán, amely régi jellel volt körülásva {circumfossá), amit megújítottak, ez kelet felé Zenthpal birtokot, délre és északra a Szent Péter-egyházat és Zenthpeter birtokot választja el; innen az úton dél felé keveset menve egy keresztúthoz értek, ahol két, nemrég emeltjelet találtak, amelyek egyike kelet felé Zenthpal birtokot, a másik nyugat felé Zenthpeter birtokot választja el, s ezt keleti oldalán megújították; innen dél felé a közúton, amelyet Wasaruswth/Wasarusuth-nak hívnak, jó távolságot menve egy helyhez érnek, ahol az út kettéválik, ahol három friss sarokjelet találtak, amelyek egyike kelet felé Zenthpal, a másik dél felé Sokorod, a harmadik nyugatnak Zenthpeter birtokot választja el, az utóbbit felújították; majd a Vasaruswth/Vasarusuth-on délnyugat felé járva nem régen földdel körülöntött tölgyfákhoz (iliceas) értek, amelyek egyike észak fel Zenthpeter birtokot választja el, ezt megújították; innen az utat elhagyva szántóföldek dűlőiben nyugatnak lefelé menve egy völgyhöz értek, ahol a völgy mindkét oldalán egy-egy nem régi földjelet találtak, az egyik kelet felől Zenthpeter birtokot választja el, ezt megújították; innen nyugat felé egy vízmosásban {meaíu aque) kicsit nyugat felé kanyarodva egy rét közepén a vízmosásban egy hold hosszúságnyit haladva egy árokhoz {fossatum) értek, amelyben keveset északnak menve, majd az árkot elhagyva és nyugatnak fordulva egy kis hegyhez - vulgo berch - felsiettek egy földdel újonnan körülöntött földjelhez, amelyet megújítottak; innen tartva a nyugati irányt egy másik tölgyfához igyekeztek, amelyet földdel körülvettek, és amely keletre Zenthpeter-t délre pedig Sagh birtokot választja el; innen nem hagyva el a nyugati irányt egy hold föld hosszúságot menve elérkeztek a Hazugagedre nevű völgyhöz és ezt keresztezve (pertranseundo) egy tölgyfához értek, amelyet földdel körülvettek; tovább nyugatnak feljutva egy hegyre elértek egy földdel nemrég körülvett tölgyfához; keleten egy nagy út mellett', amely keletre és északnak Zenthpeter, délre és nyugatra Saagh birtokot választja el, s ezt is megújították; ezen a közúton északnak haladva egy földdel körülvett tölgyfához értek az út északi oldalán, amelyet megújítottak; innen ugyanazon az úton haladva a szántóföldek végében másik tölgyfához értek, amely az út déli oldalán volt szintén földdel körülvéve, amelyet megújítottak; innen az utat keresztezve (saliendo ipsam viam) egy hegy tetején (in vertice cuiusdam montis) jó távolságra északnak menve a Bonya-i szőlőhegy északi oldalán menve és lejutva a Hasasgwder/Hasasguder nevű völgyben két hársfához (tilye), amelyek földdel voltak körülvéve, s az egyik kelet felé Zenthpeter birtokot választotta el, s ezt felújították és láthatóbbá tették (evidentius erexissent); innen továbbra is északnak menve, egy utat keresztezve (quandam viam pertransita) egy földdel körülvett tölgyfához értek, ame-