Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)
Borsa Iván: A somogyi konvent oklevelei az Országos Levéltárban 1401-1420 (Forrásközlés) (Hetedik közlemény)
782. 1418. szeptember 3. (sab. p. Egidii) Buda. Zsigmond király előtt Gywla-i Path/Paath fia: István mester nevében elmondták, hogy amikor Gaan-i Pethich László özvegye: Erzsébet Margit nevű leányát hozzá adta feleségül, vele adott két aranyozott ezüst fejdíszt (crinale), egy ezüst meg egy gyöngyökkel és ékkövekkel gazdagon díszített fejdíszt (crinale), két övet, tíz színarany gyűrűt (annulos puri auri), egy bíbor ágytakarót, amelyet paplan-nak mondanak, két lakásdíszítőt (indumenta domus) az egyik finom szövetből (de bissó), a másik damasztból (kamuka), egy ágydíszítőt, amelyet agmen-nek* neveznek, egy hermelinnel borított francia (gallicalis) posztó stragula-t, egy francia posztóból készült és melluni francia 2 posztóból készült öt köpenyt (palium) és sok más holmit (res scriniales) mintegy (fere) 1500 aranyforint értékben. A szokás szerint Gaan-ban tartott esküvő után nyolc nappal Margit meghalt. Édestestvére: János és Petherich Péter fia: Pál - Dombo-i Péter fia: György és Monyaros-i Bereck egyetértésével és akaratából - mindezt elvitték és ismételt kérésre sem adták vissza. Megparancsolta tehát a konventnek, hogy küldje ki tanúbizonyságát, akinek jelenlétében Ziluas-i Péter, Hydwegh-i Mihály, Zenthkyral-i Jakab és Laad-i Zilva (dictus) Mihály kijelölt királyi emberek egyike megtudván az igazságot, idézze meg Erzsébetet és Jánost a királyi személyes jelenlét elé, köztük esetleg függő per ne legyen akadály. Átírta a somogyi konvent 1418. szeptember 27-én kelt jelentésében. Szlovák Nemzeti Levéltár, Révay család lt., Gyulay cs. 6-39. (DF 259947.) Kivonata: Zsigmondkori oklevéltár VI. 2304. 1 ágymeny (baldahin). 2 Lehet itáliai is. 783. 1418. szeptember 5. (II. a. nat. Marié) Buda. Zsigmond király előtt Zerdahel-i Márton bán özvegye: Anna meg fiai: György, Ders és Péter nevében előadták, hogy a zágrábi és a csázmai káptalan tagjai a Fyzesd-i Péter és Fülöp vicebánok meg embereik (ad eos pertinentes) által elkövetett hatalmaskodások kivizsgálásakor a királyi és a káptalani ember ugyan megállapítják bűnösségüket és visszatérve azt jelentik is, de a káptalani urak (domini de dictis capitulis) a vicebánok iránti kedvezésből (favore dictorum vicebanorum allecti) vonakodnak az özvegy és fiai számára szükséges iratokat kiadni, megtagadva tőlük az igazságot. Megparancsolja tehát a somogyi konventnek, hogy a kijelölt királyi emberek egyikével küldjék ki tanúbizonyságukat, hogy ők felkeressék a két káptalant és figyelmeztessék királyi szóval és parancsolják meg a káptalanok urainak, hogy a panaszosnak a vizsgálati jelentést adják ki és az eljárásról tegyenek jelentést. 1 Az oklevelet a nagypecséttel erősíttette meg. Kijelölt királyi emberek: Helosouch-i István és Pál, Kamarchamelleky-i Mihály fia: Miklós, Golynch-i István és Hense-i Péter fia: János. Átírta a somogyi konvent 1418. október 31-én kelt jelentésében. DL 99620. (Károlyi cs. lt., Bosnyák cs.) Kiadva: A Károlyi család oklevéltára. II. 45. - Említi: Zsigmondkori oklevéltár VI. 2320. 1 Az oklevél külzetében csak a csázmai káptalan neve van említve.