Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Szabó Bálint: A szovjet-jugoszláv viszály következményei egy funkcionáriusi értekezlet tükrében

lakására, elvitték a rendőrségre és jól összeverték. Sőt olyan is történt, hogy fára húzták fel és ott verték. Természetes, hogy ez az ellenségnek és nem nekünk használt. "

93 Szentivánszki szerint a titoisták is kihasználták a helyzetet: „A következmény az lett, hogy amikor már ez a dolog az egész határmentén és a délszlávok között elmérgesedett, Titoék iparkodtak ezt kihasználni, mert ezzel egy alapot tettünk a Tito ügynököknek és megkönnyítettük a beépülésüket." Tito ügynökei pedig: „Elsősorban a kulákok és a határmenti vendéglősök és azok az elemek, akik amúgy sem voltak a népi demokráciával szimpatizálók. "

94 Ennek alapján látható, Szentivánszki is axiómaként kezelte a titoisták és a hazai osztályellenség kapcsolatára vonatkozó hivatalos álláspontot. Mégis mikor az osztályellenséggel szembeni határvidéki fellépésről szólt, újabb valóságmagvakat hintett a hallgatóság elé: „Amikor ezeket lelepleztük, amikor a délszláv kulákokat eltávolítottuk, bizony sok helyen kiálltak a kulákok mellett. Nem azért mert kulák, hanem azért mert délszláv. Ez oda fejlődött, hogy bármely délszláv ügynököt letartóztattak, úgy minősítették, mert délszláv azért. Nemhogy segítettek volna leleplezésükben, hanem ha láttak is vagy hallottak, egyszerűen nem szóltak. Ezt az állapotot tulajdonképpen mi magunk hoztuk létre. Most az a helyzet, hogy a délszláv dolgozók közül sokan félnek ennek nyomán, ami hibákat eddig elkövettünk velük szemben. Ezt az ellenség iparkodik a felszínen tartani. Amikor beszéltem délszlávokkal és megkérdeztem, ha bejön egy UDB ügynök a lakására jelentené-e. Azt mondta, hogy nem. Mert akkor azt mondják, hogy már régóta vele dolgozok. "

95 A realisztikus elemekkel átszőtt visszatekintés után az MDP Központi Vezetőségének képviselője is - a jelent illetően - a délszlávok lojalitásáról szólt: „Ma már nálunk is más a helyzet, mint volt a Tájékoztató Iroda határozata után. Leveleznek a túloldallal, dobszót hallanak, kenyeret dobnak át és Moszkvát hallgatják, és ennek alapján világosan látják, mi van ott. Látják azt, hogy mi a Pártunk álláspontja... Hogy más a helyzet mint volt, ezt látjuk a délszlávoknál abból, hogy hogyan viszonyultak a népi demokráciához, úgy a termelésben, a békekölcsön jegyzésben, mint a tanácsválasztások idején."

% A kedvező változások ellenére Szentivánszki szükségét látta, hogy a kérdés kezelésének jelenlegi hibáiról is szóljon: „Azonban még nálunk a pártszervezetekben, a M[egyei]B[izottság]-okban, J[árási]B[izottság]-okban a délszlávok felé a munka valahogy kisiklik a kézből. Nem figyeljük és nem fekszünk rá olyan súllyal, mint amilyen jelentőségű ez a kérdés itt a hatúron. Ma is van olyan helyzet, hogy ezeket delegálni nem lehet, mert megbízhatatlanok A rendőrség és a délszlávok is külön élnek. Ellenségnek nézik őket. így nehezen tudnak dolgozni, mert semmi segítséget nem kapnak a dolgozóktól. Pedig, ha velük együtt dolgoznának, sok mindent megtudnának, ami könnyítené munkájukat. Tapasztalatunk az, hogy ahol megvan a kapcsolat, ott tudnak dolgozni. "

97 93 Uo. 231. p. 94 Uo. 95 Uo. 96 Uo. 97 Uo.