Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Szabó Bálint: A szovjet-jugoszláv viszály következményei egy funkcionáriusi értekezlet tükrében

szerepén túl az idézett mondat még mást is elárul. Elhangzásának körülményei arra utalnak, hogy formailag a határmenti funkcionáriusok értekezlete a megyei pártbizott­ságnak is felettes fóruma volt. E fórum keretén belül ugyan a megyei pártbizottság teendőjéről annak képviselője szólt, de arra nézve kötelező érvénnyel. Az MDP Köz­ponti Vezetősége képviselőjének jelenléte is arra utal, hogy a határmenti funkcionári­usok értekezlete - legalábbis formailag - nem volt alárendelve a megyei pártbizott­ságnak. Mindez az adott értekezletnek a pártfórumok hieararchiájában elfoglalt helyé­nek meghatározása szempontjából lényeges. A kérdés azért érdekes, mivel a tárgyalt értekezlet köztes helyzetű, hiszen a megye járási pártbizottságai közül csak három képviseltette magát. E fórum leginkább egy területileg korlátozott hatáskörű megyei funkcionáriusi értekezletként fogható fel. A konkrét teendőket közölve az illetékesek addigi munkáját is minősítette Ács: „ a) A fegyveres erők és a lakosság együttműködése Lakácsán, Vízváron jól alakult. Az úgynevezett együttműködési csoportok már szépen dolgoztak. A benne résztvevő dolgozó parasztok szívesen résztvettek az ellenség elleni fellé­pésben. Az utóbbi időben azonban ez a munka visszaesett az új határőrök megérkezésével. Ezen most sürgősenjavítani kell. Az elvtársak vegyék fel a kapcsolatot a pártszervezetek­kel, rendezzenek ők is számukra előadásokat, beszélgetéseket, kultúrműsorokat, közös össze­jöveteleket. " n A megállapítások valóságmagját képezheti az „új határőrök", azaz a fel­frissített sorállomány és a lakosság kapcsolatának hiánya. Ez ugyanis összecseng a Huszár Dezső által elmondottakkal. Az ő visszaemlékezése minősítheti a lelkesedésről és az együtt­működés hatékonyságáról elmondottakat. (Különösen a „japán kubikosok" esete.) Az első titkár a lakosság motiválását is fontosnak tartotta: „A lakosság részvé­telét a kémek, szabotázsok elleni harcban fokozni fogja, hogy nyilvánosságra hozunk néhány esetet, hogy kiket is fogtak el. Olyanokat pl, hogy az átdobott kém csendőr volt a múltban, aki jugoszláv üzemekben spicli szolgálatot teljesített, jutalmul UDB. isko­lára került, majd gyárakat robbantani küldték át. "™ Azon túl, hogy a dolgozók magukénak érezzék az ügyet, az éberség felvilágo­sítás általi fejlesztését is fontosnak tartotta az előadó: „Ha ismertetjük a lakossággal a különböző fortélyokat is, pl. gyerek, öregember jön át, vagy aki hülyének tetteti magát, stb. " 1A A felvilágosító erejű leleplezés csúcsát pedig egy szabotőrperben vélte elérhe­tőnek Ács: „ Sőt engedélyt kell kérni a Központi Vezetőségtől, ha lehet egy tárgyalást is engedélyezzenek itt egy ilyen szabotőr felett, ami szintén nagyban segítené, hogy a lakosság aktivizálódjék a harcban az ellenséggel szemben. " 75 Az utóbbi célkitűzés a korabeli törvényességről is kiállította a bizonyítványt. Elárulja, hogy az igazságszol­gáltatás a felső pártvezetés ellenőrzése alatt állt, és politikai célokat szolgált. A megyei első titkárnak a fegyveres erők számára is volt mondanivalója: ,,b) A fegyveres erők munkája nagymértékben öntudatukon múlik. A rendőrségen, de az ál­lamvédelmi határőröknél is sok fegyelmezetlenségnek voltunk tanúi. Ezekből is el le­het mondani eseteket. 72 Uo. 73 Uo. 74 Uo. 75 Uo.

Next

/
Thumbnails
Contents