Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Szabó Bálint: A szovjet-jugoszláv viszály következményei egy funkcionáriusi értekezlet tükrében

csak a levegőbe lövöldöztek is. Sok jelentés megemlíti, hogy a sötétben a fegyver závárzatának csattogását lehetett hallani. Az átbeszélés/átkiabálás a sértegetés hét esetével együtt egy másik jelentős kategóriát alkot a dokumentumokban. Tartalmukat nézve a köszönéstől a legdurvább szidalmazásig minden előfordul. Talán az eseteknek a felét meg sem említenék normál körülmények között, hiszen akadhattak köztük egyszerű, feszültségoldó udvarias gesztusok is. De mivel több fős járőr volt a történtek fültanúja, és bevonulás után jelentésre került sor, jegyzőkönyvet vettek fel minden alkalommal. Természetesen az átfényképezéseket is provokációnak minősítették. Egy alkalommal filmfelvevővel, többször fényképezőgéppel műszaki munkálatokról, aknatelepítésről, járőrről és magasfigyelőről készítettek felvételt. Az egyik jelentésből kiderül, hogy egy kisebb jugoszláv csoport teljesen baráti alapon, valószínűleg magánkezdeményezésre, úgy fényképeztette le magát összekapaszkodva, hogy a háttérben a magyar műszaki zárat is látni lehessen. A berepülések/légtérsértések kapcsán meglepően magas számról történik említés. Egy külön összesítő jelentés másfél hónap alatt 17 esetet jelöl meg. A jelentések feltételezik, hogy a védelmi műszaki berendezések építését fényképezték. Repülőgépekről kétszer propagandaanyagot, röplapokat szórtak le. A repülések irányát a magyarjárőrök átkutatták, esetleges ledobott anyagokat keresve. A tárgyátdobásoknál cigaretta, konyak, sajt szerepelt a listán. Ezeket vagy a járőrnek közvetlenül, vagy az ismert menetvonalakra és szolgálati helyekre dobták át. A járőr megdobálása kategóriába olyan eseteket soroltak, amikor éjjel sötétben, bokrok mögül, a határon keresztül kővel vagy görönggyel dobták meg a katonát. Sérülésekről nem írtak. A behatolásoknál jugoszláv oldalról a műszaki zárig, máskor még mélyebbre jöttek be Magyarország területére, vagy a határral párhuzamosan mozogtak a magyar { oldalon. Ezek egyértelműen a veszélyesebb provokációk közé sorolandók, mivel a magyar járőröknek parancs szerint fegyvert kellett használni. Általában ez meg is történt. A dokumentumok szerint egy alkalommal két civil ruhás személy géppisztollyal felszerelve mozgott magyar területen. Másik alkalommal a kivizsgálás megállapította, hogy jugoszláv fegyveresek néhány méterre haladtak el a magyar tiszti járőrtől, aki valamilyen megfontolásból nem tett semmit. Három alkalommal cigarettát és pálinkát, három alkalommal propagandaanyagot hagytak hátra. Saját járőrrendszerünk többször is észlelte, hogy az egyes behatolásokat a túloldalról fegyveresek biztosítják. Behatolásra és lövöldözésre többször került sor az utólagos kivizsgálás megállapítása szerint, kifelé irányuló határsértéssel egyidőben, attól néhány kilométerre. így, amíg a járőrök az előbbi esetre figyeltek és az őrs is oda küldte a tartalékait, a határsértő áthaladt a műszaki záron, kijutott az országból. Ezek az esetek a visszatérő ügynök (felderítő) fogadását jelzik. Fórizs Sándor szerint a műszaki berendezések megrongálása feltétlenül provokációnak minősül, és az ilyen típusú cselekmények a provokációk legsúlyosabb kategóriáját képezik. Az elkövetőnek ugyanis ilyenkor ténylegesen magyar felségterületre kellett lépnie. Előfordult, hogy a behatoló elvágta a drótakadály szálait. Négy esetben pedig felszedték és elvitték az aknákat. Egyszer a helyükre működésképtelen jugo-