Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Szabó Bálint: A szovjet-jugoszláv viszály következményei egy funkcionáriusi értekezlet tükrében

csak a levegőbe lövöldöztek is. Sok jelentés megemlíti, hogy a sötétben a fegyver závárzatának csattogását lehetett hallani. Az átbeszélés/átkiabálás a sértegetés hét esetével együtt egy másik jelentős kategóriát alkot a dokumentumokban. Tartalmukat nézve a köszönéstől a legdurvább szidalmazásig minden előfordul. Talán az eseteknek a felét meg sem említenék normál körülmények között, hiszen akadhattak köztük egyszerű, feszültségoldó udvarias gesz­tusok is. De mivel több fős járőr volt a történtek fültanúja, és bevonulás után jelentésre került sor, jegyzőkönyvet vettek fel minden alkalommal. Természetesen az átfényképezéseket is provokációnak minősítették. Egy alka­lommal filmfelvevővel, többször fényképezőgéppel műszaki munkálatokról, aknate­lepítésről, járőrről és magasfigyelőről készítettek felvételt. Az egyik jelentésből kide­rül, hogy egy kisebb jugoszláv csoport teljesen baráti alapon, valószínűleg magánkez­deményezésre, úgy fényképeztette le magát összekapaszkodva, hogy a háttérben a magyar műszaki zárat is látni lehessen. A berepülések/légtérsértések kapcsán meglepően magas számról történik emlí­tés. Egy külön összesítő jelentés másfél hónap alatt 17 esetet jelöl meg. A jelentések feltételezik, hogy a védelmi műszaki berendezések építését fényképezték. Repülőgé­pekről kétszer propagandaanyagot, röplapokat szórtak le. A repülések irányát a ma­gyarjárőrök átkutatták, esetleges ledobott anyagokat keresve. A tárgyátdobásoknál cigaretta, konyak, sajt szerepelt a listán. Ezeket vagy a járőrnek közvetlenül, vagy az ismert menetvonalakra és szolgálati helyekre dobták át. A járőr megdobálása kategóriába olyan eseteket soroltak, amikor éjjel sötét­ben, bokrok mögül, a határon keresztül kővel vagy görönggyel dobták meg a katonát. Sérülésekről nem írtak. A behatolásoknál jugoszláv oldalról a műszaki zárig, máskor még mélyebbre jöttek be Magyarország területére, vagy a határral párhuzamosan mozogtak a magyar { oldalon. Ezek egyértelműen a veszélyesebb provokációk közé sorolandók, mivel a magyar járőröknek parancs szerint fegyvert kellett használni. Általában ez meg is tör­tént. A dokumentumok szerint egy alkalommal két civil ruhás személy géppisztollyal felszerelve mozgott magyar területen. Másik alkalommal a kivizsgálás megállapította, hogy jugoszláv fegyveresek néhány méterre haladtak el a magyar tiszti járőrtől, aki valamilyen megfontolásból nem tett semmit. Három alkalommal cigarettát és pálin­kát, három alkalommal propagandaanyagot hagytak hátra. Saját járőrrendszerünk több­ször is észlelte, hogy az egyes behatolásokat a túloldalról fegyveresek biztosítják. Behatolásra és lövöldözésre többször került sor az utólagos kivizsgálás megállapítása szerint, kifelé irányuló határsértéssel egyidőben, attól néhány kilométerre. így, amíg a járőrök az előbbi esetre figyeltek és az őrs is oda küldte a tartalékait, a határsértő áthaladt a műszaki záron, kijutott az országból. Ezek az esetek a visszatérő ügynök (felderítő) fogadását jelzik. Fórizs Sándor szerint a műszaki berendezések megrongálása feltétlenül provo­kációnak minősül, és az ilyen típusú cselekmények a provokációk legsúlyosabb kate­góriáját képezik. Az elkövetőnek ugyanis ilyenkor ténylegesen magyar felségterületre kellett lépnie. Előfordult, hogy a behatoló elvágta a drótakadály szálait. Négy esetben pedig felszedték és elvitték az aknákat. Egyszer a helyükre működésképtelen jugo-

Next

/
Thumbnails
Contents