Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Szabó Bálint: A szovjet-jugoszláv viszály következményei egy funkcionáriusi értekezlet tükrében

A megyei titkár következő mondatai pedig egy pillanatra félrelibbentik a propaganda függönyét, és bepillantást engednek a határvidék valós gondjaiba: „Különösen ügyelni kell arra, hogy óvakodjunk olyan intézkedéseket tenni, amelyeket az ellenség nemzetiségellenes intézkedéseknek tüntet fel. Ilyen volt pl., hogy Lakácsáról elvitték a patikát, holott 1930 óta volt patika ott. Négy község zúdult fel ezen. Kérvényt írtak a minisztériumba és a megyei tanács elnökéhez, azonban választ nem kaptak. A megyei pártbizottság gyorsan intézkedett a kérdésben, mire reméljük, hogy a fiók már kint van. A patika ügyét az ellenség mire használta fel? »Lássátok, - mondták - elvitték a lisztcseretelepet, elvitték a patikát, most elviszik az orvost is.« Megfosztanak minket a kultúrától, stb. A községben rendkívül veszélyesen vitatták ezt a kérdést. "

6l Az elmondottak valós problémát tükröznek, melynek lényege: A határvidéki falvakat nem fejlesztik. Éppen ellenkezőleg, az eddigi létesítményeket is leépítik. Különös tekintettel a szolgáltató szférára. Ennek pedig az volt a magyarázata, hogy a szovjet-jugoszláv viszály következtében Magyarország a „béketábor" peremére, azaz a „világ végére" került. Jugoszláviával megszakadtak a gazdasági kapcsolatok. Ebből következően a határvidék is elvesztette híd szerepét, hídfőből a szakadék szélévé változott. (Katonai szempontból viszont felértékelődött a terület, de ez is csak a végvidéki jelleget erősítette. A potenciális harctéren nem érdemes építkezni.) Az állami érdekek hiányában megvonták a támogatásokat, az emberi szempontok nem sokat számítottak. A lakosság növekvő elégedetlensége azonban megijesztette a politikacsinálókat. Úgy vélték, hogy a hangulat túlzott megromlása a védelmi szempontokat veszélyeztetheti, mivel az ellenséges külföldi hatalmaknak teremthet bázist a határvidéken. Mindez a nemzetiségi propagandának is kárára volt. A Patyomkin-falvakként kezelt horvát településeken vigyázni kellett a látszatra. A propaganda függönye azonban csak egy pillanatra libbenhetett félre. Ács a valós tényeket is tendenciózus beállításban találta. Előadásában a megyei pártbizottság az igazság bajnokaként lépett fel, aki elégtételt szolgáltat az ártatlanoknak. Az elégedetlenség viszont az ellenség műveként lett feltüntetve. Az államigazgatás tagjainak pedig a bűnös mulasztók szerepe jutott. A megyei első titkár még az illetékes minisztériumot is megbírálta. Lehetséges, hogy egyes kiszemelt kádereket kellett lejáratnia. A patika ügyét egy füst alatt erre is felhasználhatták. Zárásként pedig a tanácshoz intézett intő szavakat az előadó: „A tanácsnak tehát nagy figyelemmel kell lennie, rendszeresen meg kell vizsgálnia a délszláv községek helyzetét, és az ilyen kérdésekben haladéktalanul intézkedni kell. "

61 5. A határ közvetlen védelme Ács előadásának ötödik fejezete hangzatos címet viselt: „A határ közvetlen védelme". A téma komolyságához méltó a bevezető mondat is, mely az eddig elhangzottakat a közvetlen határvédelem céljának rendeli alá: „A Párt erősítése, az ellenség elleni harc, az agitációs és propaganda munka színvonalának emelése, a délszlávok közötti munka emelik annak lehetőségét, hogy a fegyveres erőkkel karöltve megszervezzük különleges feladatunkat, a határ közvetlen védelmét. "

63 Ezután rövid helyzet61 Uo. 62 Uo. 63 Uo. 226. p.