Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Szabó Bálint: A szovjet-jugoszláv viszály következményei egy funkcionáriusi értekezlet tükrében

1. A pártszervezetek élete, tevékenysége Az első fejezet „A pártszervezetek élete, tevékenysége" címet viselte. Ez volt egyben a leghosszabb fejezet is. A pártszervezetekkel kapcsolatos problémák taglalá­sa két szálon fut. Az előadás szálai gyakran elkülönülnek, időnként pedig keresztezik egymást. A mondanivaló egyfajta tartalmi interferenciaképként fogható fel, amelyet az előadó kettős szándéka keltett. Egyrészt beszélni akart a pártszervezetek problémá­iról és a pártépítés aktuális kérdéseiről, másrészt a Tito-ügyet is össze kellett kapcsolni a kérdéssel. Mindez abból látszik, hogy a fejezet e két témája külön-külön is értelmez­hető, és sokszor a kettő közötti kapcsolat csak a politikai szándékon múlott. Az elő­adás menete ezért darabos, emelett a szónok gyakran ismételte magát. Más-más mon­datokkal, lényegében, ugyanazokat a csomópontokat járta körül. A téma tárgyalásának kezdetén Ács elődjét teszi meg bűnbaknak: „A Molnár­csoport a határmenti pártszervezetek között végezte a legsúlyosabb romboló munkát. Csurgón R. J. vásári fényképész, Barcson K. A., kit az UDB megkörnyékezett, hanyag, pártszerűtlen, vagy tudatos munkája semmisítette meg az erősödő pártszervezeteket. Megtűrték a pártromboló titkárokat, eredmény a pártélet nagyméretű visszaesése, a dolgozó parasztok Pártból való kizárása lett. " I5 Ezután az előadó további példákat sorolt, a börtönbe került párttitkártól a jobb­oldali szociáldemokrata káder parasztellenes tevékenységéig. Hangsúlyozta, hogy a „pártvezetőségekben jelentékeny részben voltak kulákok, fasiszták, kémgyanús ele­mek, stb." i6 Majd az elért eredményekről is ejtett néhány szót. Kiemelte a paraszti tagjelöltek számának növekedését. Ennek fontosságát egy friss Hruscsov idézettel tá­masztotta alá: „... »erős és harcképes pártszervezet nélkül nem lehet a kolhozok gyors, hatalmas fejlődését elérni. A járási pártbizottságoknak a kommunistákra, a komszo­molistákra kell támaszkodniuk, és rajtuk keresztül kell a kolhozparasztok széles töme­geire hatniuk. Fokozni kell tehát a pártszervezetek harcképességét, szerepüket a társas gazdálkodás fejlesztésében, fokozottan emelni kell minden kommunista felelősségér­zetét a kolhoz további szervezeti és gazdasági erősítéséért.« „Ez az idézet arra mutat, hogy a járási pártbizottságok munkájában döntően az alapszervezetekre, a kommu­nistákra, a párttagokra kell támaszkodniuk, ezeknek kell maguk köré tömöríteni a pár­tonkívüli parasztokat, értelmiségieket és harcba vinni őket."" Az előbbi idézetből és kommentárjából kiderül, hogy miért szükséges a párt­szervezetek erősítése. A pártszervezeteken keresztül akarták még fokozottabban meg­valósítani a termelő szövetkezetek és a parasztság kontrollját. Ezáltal pedig a termelés növelését és újabb szövetkezetek szervezését kívánták biztosítani. Az aktuálpolitika azonban megkövetelte az előadótól a következő megjegyzést is: „A határmentén külö­nösen fontos szilárd pártszervezetek kiépítése". [i Ezzel szemben - Ács szerint - a határmenti pártszervezetekre nagymértékben a gyengeség a jellemző, amivel kapcso­latban három „főmegállapítást" tett. Először is: „a pártvezetőségek egy része jelenté­15 Uo. 216. p. Az „UDB" - helyesebben UDB A - állambiztonsági szervezet, az ÁVH megfelelője volt a korabeli Jugoszláviában. 16 SML. XXVII. 550. f. I./41. őe. 216. p. 17 Uo. 216-217. p. 18 Uo. 217. p.

Next

/
Thumbnails
Contents