Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Szabó Bálint: A szovjet-jugoszláv viszály következményei egy funkcionáriusi értekezlet tükrében

szági felépítménye állandósult tehát. A somogyi funkcionáriusok ennek alapján építették fel a megyei változatot. Amely csak annyiban volt változat, hogy Somogyban használták fel. Az eredet szempontjából nem az a lényeges tehát, hogy Rákosi melyik beszédéből idéztek. Ugyanis Titóval kapcsolatban 1949 novembere után gyakorlatilag mindegyik megegyezett mondanivalója szempontjából. Ami persze nem mond ellent a direkt idézés lehetőségének. Bizonyos szófordulatok, képek erre is utalnak. Pl. Tito kardcsörtetésé. Az előbbiekből következően a propaganda leképeződési iránya is állandó volt. Ami azt jelentette pl., hogy a jugoszláviai dolgozók helyzetének tárgyalását a felülről kapott „információk" alapján kellett elvégezni. Függetlenül attól, hogy a megyei párbizottság rendelkezett-e valós információkkal a kérdésben. Az ügymenetet leplezendő a megyei pártpropaganda annál harsányabban hangoztatta tapasztalatait. A tapasztalatokat illetően a határmenti funkcionáriusok értekezletén Ács sem maradt hallgatóságának adósa: „ Vannak személyes tapasztalataink, látjuk a jugoszláv nép nagy elnyomását... "

7 A „tapasztalatok" az ügynöki tevékenységet illetően sem maradtak titokban, de az elmondottak fedték a Tájékoztató Iroda határozatának megállapításait, különös tekintettel az ügynöki állomány személyi összetételére: csendőrök, kulákok, fasiszták, bűnözők. Mindez a Rajk-per vádiratával is összhangban van.

8 Az ügynökök céljai pedig: „Robbantani, állami vagyont rongálni, megfélemlítéssel beszervezni stb. "

9 Ezen túlmenően pedig: „Ez a gyűlölt kommunistaellenes, veszettül reakciós rendszer határmenti osztaga közvetlen harcban áll velünk. Támaszpontot akar nyerni határaink mentén Népköztársaságunkban, a dolgozó nép elleni harcban. "

I0 Ács a helyzetből adódó követelményeket is megállapította, miközben erőteljesen hangsúlyozta a megye speciális helyzetét: „Ez számunkra különleges helyzetet teremt. Pártbizottságainknak másként kell a gyilkos Tito-klikk elleni harchoz nyúlniok, mint pl. a Borsod Megyei Pártbizottságnak, vagy a Csehszlovák Köztársaság valamelyik pártbizottságának. "" Az utóbbi megjegyzésével az első titkár a „béketábor" egységére is utalt. A problémát dialektikusan szemlélte, a rész és az egész kapcsolatában. A birodalom problémája mindegyik provinciának a problémája, de az egyes tartományok különböző helyzetéből adódóan más-más feladatok adódhatnak. A testre szabott teendők Somogyban Ács tolmácsolásában: „Nekünkfel kell deríteni az ellenség módszereit, le kell leplezni őket, meg kell semmisíteni őket határainkon. Behatóan tanulmányozni kell tehát ezt a problémát, meg kell ismerni és a harcot megszervezni határaink mentén. Ehhez éber, bátor, kritikus szemmel rendelkező pártmunkásokra van szükség. E vidéken különösen veszedelmes a Sztálin elvtárs által kigúnyolt ^nyárspolgári szájtátiság, kispolgári hiszékenység« Somogy megyében, különösen a határmenti járásokban tehát ki kell képezni a pártszervezeteket, a párttagokat a fasiszta Tito-klikk ügynökei elleni 7 Uo. 8 Rajk László és társai a népbíróság eló'tt. 40 év távlatából... Az ún. „Kék könyv" hasonmás kiadása. A bevezető' tanulmányt írta Zinner Tibor. Budapest, Magyar Eszperantó Szövetség, 1989. (A továbbiakban: Zinner) 9 SML. XXVII. 550. f. L/41, őe. 214. p. 10 Uo. 11 Uo.