Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Paál László: Somogy megye sajtója 1945-1950 (Negyedik közlemény)

f hoz, hogy szakadatlanul emeljük tömegeink öntudatát és sikerre vigyük a szocializmus építését. "

m Még az alapvető sajtószerep, a tájékoztatás szándéka sem jelent meg a mottóban. A párttagok körében folytatott meggyőzés mellett egyéb módszerekkel is próbálkozott a Somogyvármegye, illetve két utóda, a Somogyi Hírek és a Somogyi Napló: munkás- és parasztlevelezők tömegevei kívánt betörni az üzemi és falusi dolgozók köreibe. 1948 májusában már 300 [!] levelezővel dicsekedett a szerkesztőség.

111 Ezek az ún. „munkáslevelek" többnyire termelési eredményekről szóltak, munkaversenyre hívtak fel, bizonyos „belső ellenségeket" lepleztek le, illetve csatlakoztak szerzőik valamilyen kampányhoz vagy éppenséggel tiltakozáshoz. Tették ezt „felsőbb" kérésre, pártfeladatként kapva a cikkírást. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy e kampányokban, melyeket a későbbi években is előszeretettel indítottak, a cikkeket csaknem kivétel nélkül hivatásos újságírók „követték el", az aláírók csak a nevüket adták. De gyakoriak voltak az ilyen és hasonló aláírású cikkek. „Egy kisföldműves"; „Demokrata"; „Egy újgazda"; „Egy gyárimunkás" stb. (E gyakorlathoz a példát a szovjet sajtó szolgáltatta, ahol az írások meghatározott százalékának még az 1970-es években is munkás- és parasztlevelezőktől kellett származniuk.) A terjesztést azonban ez sem segítette. Részben azért, mert egy-egy nekibuzdulás hamar kifulladt, részben még az adott ismeretségi körben - üzemben, tsz-ben, állami gazdaságban, intézményben stb. - sem keltettek figyelmet e cikkek, mert hiányoztak ehhez az olvasók. De érdektelen, a valóságtól elrugaszkodott tartalmuk okán sem válhattak szervező erővé. Lehetetlen megállapítani, hogy a legális forrásokon kívül milyen csatornákon jutottak kisebb-nagyobb összeghez a kiadók. Ugyanis erről, az ilyen, nem hivatalos pénzszerzésről aligha készültek írásos feljegyzések. Mindössze egy vádaskodással találkoztunk a Somogyvármegyében arról, hogy „ Vidovics úr [megyei kisgazda elnök, főispán] kiviteli engedélyek sápjával tartja el lapját".

112 Összegzés Miképpen minősíthetjük a második világháború utáni somogyi sajtó fél évtizedes munkásságának szerepét? Természetesen nem tagadva az alapvető tájékoztatás kötelezettségének teljesítését - hisz mindegyik lap közölte azokat az eseményeket, adatokat stb., melyeket a napi sajtótól megszokott és elvárt az olvasó (piaci árak, elemi csapások, gyászjelentések, közérdekű közlemények, színház- és moziműsorok, bűnügyek - esetenként bulvárlaphoz hasonló tálalásban mindegyik lapban - időjárás-jelentés, sporthírek, hirdetések stb.) azt kell mondanunk: szándéka szerint mindegyik lap következetesen pártérdekeket szolgált. Persze csak addig, amíg tehette. (Lásd a pártegyesülés körülményeit és a kisgazdák lapjának magatartását 1948 nyarától.) Hatásuk azonban az alacsony példányszám és az említett szerkesztési elv miatt igencsak erőtlen volt, szűk körre terjedt ki, a befektetett anyagi és szellemi energia aligha térült 110S. Napló, 1949. október 30. 111 S. Hírek, 1948. május 12. 112Svm., 1946. május 2.