Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Paál László: Somogy megye sajtója 1945-1950 (Negyedik közlemény)

it, a Somogyi Híreket és a Somogyi Naplót. A Somogyi Hírlapot mindvégig a Függet­len Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt jelentette meg. A Somogyi Világosság ki­adója a szociáldemokrata párt volt. 98 A kiadók 1946 elejéig még valahogy kifizették pengó'vel a nyomdát, a terjesztő­ket, de a pénz zuhanásszerű romlásával kénytelenek voltak követni a közvetlen árucsere általánossá váló gyakorlatát. 1946. május 11-én a Somogyi Világosság az alábbi felhí­vást tette közzé: „A nagyatádi pártszervezet beküldött 4 millió P előfizetési díjat és a posta ugyancsak 4 millió P kézbesítési díját kíván [...] Egy vagy többnapi késedelem teljesen értéktelenné teheti a lapért befolyó díjakat, ezért vagyunk kénytelenek ragasz­kodni a természetbeli kifizetéshez. Egy db. tojás vagy a tojás napi értékének megfelelő bármilyen termény (búza, liszt, zab, árpa, tengeri) is jó erre a célra."" Minden bizonnyal hasonló megoldásra kényszerültek a Somogyi Világosság laptársai is. Az augusztus l-jével bevezetett forint aztán megoldotta az alapvető terjesztési gondokat. Ami azonban nem jelenti azt, hogy ugrásszerűen megnőtt a példányszám, rentábilis lett a lapok előállítása. Továbbra is akadozott a papírellátás, és az általános pénzhiány sem kedvezett a lapterjesztésnek. Még 1948-ban is - amikor stabilnak volt mondható a forint - jelentős áremelésre kényszerítették a nyomdák a kiadókat, hivat­kozva a rotációspapír árának duplájára emelésére. Az év elején a Magyar Lapkiadók Szövetsége 60 fillérben állapította meg a megyei újságok árát - szemben az induló 40 fillérrel. 100 A példányszám emelését - ami a létfenntartás feltétele volt - elsősorban az általános szegénység akadályozta. Különösen nyomasztó volt a pénztelenség falun. Ráadásul a földből élő családok körében - ha megtehették volna is - nem volt hagyo­mánya a napilapok előfizetésének. Ókét, de persze a városi, nagyközségi lakosságot is a szervezés különböző eszközeivel igyekeztek bevonni a lapolvasók körébe. (Az erő­feszítések ellenére az igazi áttörés az 1960-as, de még inkább a 70-es évek hozták meg a megyei lapok terjesztésébe.) Az egyik alkalmazott módszer volt a helyi pártszervek bevonása a terjesztésbe. A felettes szervek mintegy pártfeladatként tűzték ki - ennek egyébként a szociálde­mokrata pártban több évtizedes hagyománya volt - előfizetők gyűjtését. 1946 áprili­sából való az a felhívás, melyet az említett párt megyei szervezete tett közzé a lap hasábjain: „Elvtársak! Minden tagtárs rendelje meg a Somogyi Világosságot a már megadott utasítás szerint. 1 szám ára 1 tojás. " 101 Az MKP is a pártmunka szerves részeként kezelte a sajtóterjesztés ügyét. Egy 1947. november 21-i, a párt megyei bizottságát felülvizsgáló csoport megállapítása szerint „ a sajtó helyileg nagyon rosszul áll, tömegszervezők és agitátorok szinte nem léteznek". W2 Egy évvel később e párt belső terjesztésű Somogymegyei Propagandista című kiadványában járási sajtótudósítók beállításának tervéről olvashatunk, akik lap­98 Sajnos a megyében működő lapkiadók tevékenységéről nem maradtak fenn dokumentumok. 99 Az első napokban 50 fillér volt a lap ára. A kiadó ennek alacsony értékét úgy érzékeltette, hogy közölte a legkisebb címletű — 1—10 km-re szóló - vasúti jegy árát, amely 1 pengő 20 fillér volt. 100 S. Világosság, 1946. május 11. 101 S. Világosság, 1948. január 24. 1P2S. Világosság, 1946. április 13.

Next

/
Thumbnails
Contents