Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Paál László: Somogy megye sajtója 1945-1950 (Negyedik közlemény)

éket akarnak verni az egyház és a társadalmi osztályok közé." A szerző az isteni örök igazságokat állította szembe a „földi", emberek alkotta normákkal.

21 Ugyancsak ez a lap ismertette Weisz György kaposvári hittanár szabadegyetemi előadását. A népszerű katolikus pap vette a bátorságot és eszmefuttatásában „részletesen taglalta a tudományosnak nevezett szocializmus hibáit." Kifejezte meggyőződését, miszerint „Krisztus a munkásosztály vállán fog bevonulni ismét a világba. "

22 Az 1945-ben oly divatossá lett fogalom, a demokrácia - melyet a kommunisták lapja első számában is zászlajára tűzött - értelmezése körül meg-megújuló vita zajlott a somogyi sajtóban. Az e témában megjelent írások többsége nélkülözte az elméleti megalapozottságot, és inkább felszínes politikai, zsurnaliszta zsargont alkalmazva igyekeztek a szerzők pártjuk állásfoglalását kifejteni a megcélzott társadalmi rendszerjellegéről. Gyakori volt e témában egy-egy előadás ismertetése. így 1946 őszén a szovjet városparancsnok előadását ismertette a Somogyv ár megye, aki a szovjet materialista szemlélet, a szabadság, a vallás és az alkotmány mellett a demokráciáról is kifejtette pártja, államvezetése véleményét.

23 Ugyanebben az időben Dobó István beszédét közölte a lap, aki félreérthetetlenül fogalmazott: „A társadalmi fejlődés kikerülhetetlenné teszi a szocializmust [...] és az MKP sohasem tagadja, hogy végső soron ez a célja. .. A polgári demokrácia a klasszikus kapitalizmus kiteljesedése... "

24 Igaz, már 1945 nyarán - nem is leplezve a párt agresszív vonását - ún. „gyakorlati demokráciát" követelt, amelynek lényege: a „kommunistákpolitikájának elfogadása" minden társadalmi erő részéről, illetve „a nép ellenségének kirekesztése".

25 (Azt pedig, hogy kik tartoztak e körbe, az MKP határozta meg.) Polgári demokrácia helyett az ún. népi demokráciát tartja a kommunista párt elfogadhatónak. Olyan fejlődési szakasznak, amely elvezet a szocialista társadalomhoz, és nemcsak formailag, hanem valóban is a nép hatalmát jelenti. A népi demokrácia a biztosítéka annak, hogy az ország nem a nagytőkéé, hanem a dolgozóké lesz. A demokrácia egyébként - mint azt a Somogyvármegye felelős szerkesztője elemző publicisztikájában kifejtette - a munkáspártok szerint nem egy állapot, hanem fejlődés, küzdelem, harc.

26 1947 januárjában a szocialista fejlődés „e fontos állomásáról" adott hírt a kommunisták lapja, amikor bejelentette. „A magyar demokrácia átlépte a népi demokrácia határát. "

21 A szociáldemokraták lapja, a Somogy Világosság is hasonló, esetenként azonos módon kezelte - már 1946-ban! - a demokrácia fogalmát. (Pedig még messze volt a pártegyesítés.) Egyik szerzője azt fejtegette, hogy a demokrácia csak átmeneti állapot a munkásosztály harcából, amely nélkül nincs szocializmus. E társadalmi rendszer egyértelműen vállalja a Somogyi Világosság. Mint írta: „...mert nincs több út, melyen 21 Somogyi Hírlap (a továbbiakban: S. Hírlap), 1946. április 10. 22 S. Hírlap, 1946. április 5. - Weisz atyát - ahogy a városban nevezték - rövidesen internálták, és csak a diákság tömeges, utcai tiltakozására engedték szabadon. Az erről szóló dokumentum-összeállítást lásd a S. Hírlap, 1996. február 25-i számában. 23 Svm„ 1946. október 3. 24 Svm., 1946. október 16. 25 Svm., 1945. június 26. 26 Svm., 1946. november 23. 27 Svm., 1947. január 8.