Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Gárdonyi Máté: 1944^15 eseményei a Zselickislaki Plébánia história domusában (Forrásközlés)

„ Valóban atyailag kérlek mindnyájatokat és buzdítalak, hogy mindazt, ami a gondjaitokra bízott templomok történetéről akár a hitelre méltó hagyomány, akár saját emlékezetetek, vagy hiteles iratok alapján megállapítható, komoly tanúskodásotok által a hálás utókornak megörökítsétek. Hasonlóképpen azokat a kedvező vagy hátrányos változásokat is, melyeknek plébániátok korunkban alá van vetve, vagy a jövőben bekövetkezik. Őszintén jegyezzétek fel a szent pásztorok életrajzi adatait és érdemeit, így kezdjetek bele plébániátok történetének megírásába, vagy esetleg folytassátok a már megkezdettet, nehogy a templom jótevőinek kegyessége, dicséretre és említésre méltó tetteik feledésbe merüljenek. Nem szeretném azonban, ha ez a munka nehéznek és fáradságosnak tűnne számotokra, hiszen nem a szavak dagályosságával, hanem egyszerű tollal kell feljegyezni az eseményeket. Nem alaptalan remény vezet, amikor bízom abban, hogy nektek és az utódoknak is oly kedves lesz ez a munka, mint ahogy nekünk örömet fog szerezni. Hiszen ha valami az előző századokból értő tollal le lett jegyezve, irigykedve olvassuk újra, hogy ne is emlékeztessek arra, egykor majd milyen értékes emléke lesz ez Magyarország egyháztörténetének. "

4 Ranolder püspök felhívása nyomán az egyházmegye plébániáin valóban megkezdték, vagy folytatták az évkönyvek vezetését. Hetven évvel később azonban Rott Nándor püspöknek (1917-39) azt kellett megállapítania bérmaútján, hogy sok helyen 30-40 éve nem vezették a historia domust.

5 Ezért 1922-ben a bérmálást megelőző főesperesi hivatal vizsgálat,

6 majd 1923-ban, az egyházmegyei zsinaton az évi esperesi látogatás szempontjai közé iktatta a plébániatörténet-írás kötelezettségének ellenőrzését.

7 1927-ben pedig, ismét csak bérmálási tapasztalatait összegezve így figyelmeztette papjait: „Hiányzik a historia domus is nem egy helyen! Ismét kulturhiány, a történelmi érzéknek hiánya s az ilyen pap nem dolgozik a jövőnek, nincsen benne az a törekvés, hogy az utódnak átadja a múltnak ismeretét, az örömteli és fájdalmas eseményeknek emlékét, saját tapasztalatait, a lelkipásztorkodás terén elért sikerekhez vezető eszközök vagy a gátló körülményeknek megemlítését, melyek sokszor egész speciális jellegűek. "

8 3. A Zselickislaki Plébánia historia domusa A négy zselici falura (Zselickislak, Zselicszentpál, Simonía, Töröcske) kiterjedő Zselickislaki Plébániát 1901. március 26-án alapította a kegyúr, Esterházy Miklós herceg. Az alapítást báró Hornig Károly püspök (1888-1917) az ugyanezen év május 2-án felvett egyházlátogatási jegyzőkönyv alapján hagyta jóvá. Az első plébános Tálos Ede lett (1901-09). A létesítés körülményeit a historia domus így ecseteli: „Az alapitás inditó oka a Szentbalázstól való nagy távolság, minek folytán a híveknek igen terhes volt egyházi ügyeikben különösen téli időben Szentbalázsra jár4 Litterae Circulares Dioecesis Wesprimiensis 1850/384. 5 Litterae Circulares Dioecesis Wesprimiensis 1921/4279. 6 Litterae Circulares Dioecesis Wesprimiensis 1922/3404. 7 Egyházmegyei határozatok és törvények (44. §. 2. e.). Veszprém, 1923, 16. p. 8 Litterae Circulares Dioecesis Wesprimiensis 1927/2973.