Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)
Récsei Balázs: A kéjelgésügy és szabályozása Somogy vármegyében a dualizmus második felében
Kimondatlanul is részben a gyermekprostitúció meggátlását célozta az a vármegyei szabályrendelet, mely tiltotta, hogy 15 éven aluliak kocsmákban, nyilvános táncmulatságokon, bordélyházakban tartózkodjanak.' 4 A vendéglátóipar egyes ágazataiban ősidők óta bevett gyakorlatként ismert prostitúciót a dualista kori Magyarországon számos rendelet igyekezett tiltani. Az italméréssel foglakozó üzletekről kiadott 1899. belügyminiszteri rendelet is külön paragrafust szentelt ennek. A jogszabályalkotó kiemelte, hogy „...az engedélyesek által főként arra fordítandó különös figyelem, hogy a női alkalmazottak a férfi vendégekkel erkölcstelen üzelmeket ne folytassanak, és hogy az italmérés czégére alatt az üzlet kéjelgési czélokat ne szolgáljon". Ha mégis, akkor ha az üzletre engedélyt kapott tud róla, akkor 40 koronáig terjedhet a büntetése, ugyanígy a kéjelgést megvalósító alkalmazottnak is. Azonban, ha az engedményes tudatosan prostitúcióra is használja üzletét, akkor jóval súlyosabb szankciókra számíthat, ugyanis az üzlet bezáratását kockáztatja. 15 A prostitúció és a vendéglátás elkülönítésének szándékát fogalmazta Kaposvár egyik szabályrendelet-tervezete is 1911-ben. Vendéglátó üzletet csak kifogástalan erkölcsi magaviseletű nyithatott, „kik bordélyházat tartanakfennt", azoknak „nem adható engedély". Szintén nem jogosultak ilyen üzletet indítani a foglalkozásközvetítők, cselédszerzők 16 , akik a prostitúciós kínálati piac felhajtóinak számítottak. A legális bordélyok üzemeltetőinek érdekeit érthetően sértették a titkos kéjelgők és a nekik helyet biztosító vendéglátósok. Egy eddig ismeretlen (lehet hogy csak szokásjogi és/vagy szóbeli?) rendelkezés szerint két kéjnőt lehetett alkalmazni szállodánként. Az első világháború kitörését megelőző évben Steiner Jenőné, kaposvári bordélyosnő közvetlenül az alispánhoz fordult, mert „a helybeli Ferenc József szállodában mindenkor 6-8 kéjnő van alkalmazva s ezáltal a szállodának teljesen bordélyház jellege lévén, megfoszt minket bordélyháztulajdonosokat még annak a lehetőségétől is, hogy terhes kötelezettségeinknek eleget tehessünk. Mióta fenti szálloda teljesen jogtalanul bordélyszerüleg működik, nekünk bordélyháztulajdonosoknak teljes lehetetlen a megélhetés,... ". 17 Kaposváron ekkor két bordély működött legálisan. Steinerné mindkét intézmény nevében tett panaszt, de a levelet csak ő írta alá. A szűkös piac miatt valószínűleg nem volt felhőtlen a kapcsolata a másik Vár utcai bordélyüzlet tulajdonosával. A feljelentés után dr. Stecz László városi rendőrkapitány személyesen háromszor is ellenőrzést végzett a helyszínen. Megállapította, hogy csak két, „nyilvános kéjnőként is bejegyzett szobaleányt tart a szobaasszony", de „a leányok felváltása napján egyszerre 4 leány is van, ez azonban legfeljebb 12 óráig tart, mely idő alatt az 14 Somogyvármegye Törvényhatósági Bizottságának 1894. évi 458. sz. rendelete. A 15 éven alóli gyermekeknek a nyilvános mulatóhelyektől való távoltartásáról. Megyei Híradó, 1894. 44. sz. 3-4. p. 15 78.543/1899. sz. bm. körrendelet. Az italmérésnél és italelárusításnál követendő egészségügyi rendszabályok, az áthágások büntetései és a rendőri és egészségrendőri felügyelet tárgyában. MRT 1899, 2368-2369. p. Az állami italmérési jövedékről szóló 1899. évi XXV. tc. 3. §-ának 2. bekezdése fenyegeti bezárással az erkölcstelenségnek teret adó italmérésre jogosult üzletet. 16 SML Szabályrendeletek gyűjteménye. Szabályrendelet-tervezet Kaposvár város területén levő vendégfogadók, vendéglők, kávéházak, kávémérések, mulatók, korcsmák, pálinkamérések és cukrászdákról. 1911. augusztus 2. 17 SML alispáni i. 21.989/3913.
