Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Szántó László: Képviselő-választások Somogyban Tisza Kálmán miniszterelnöksége idején, 1875-1890

választójoggal rendelkezők száma. A legnagyobb pozitív különbözet a kaposvári kerületben mutatható ki, melynek közel egynegyede a Kaposvár városi szavazók számának növekedéséből ered. Megjegyzésre érdemes, hogy a megyeszékhely lélekszáma mintegy négyötödével, míg választópolgárainak száma csak 35 %-kal volt magasabb, mint 1869-ben. Az 1887. június 17-én megrendezett választásokon szintén magas, 78,9 %-os volt a részvételi arány. Ha figyelembe vesszük, hogy ezúttal minden választókerületben ténylegesen történt szavazás, akkor megállapítható, hogy a tárgyalt időszak legaktívabb választási eseményére került sor. A kaposvári választókerületben, ahol a szokásosnál is kiélezettebb küzdelem folyt a mandátumért, a szavazati joggal rendelkezők több mint 90 %-át tudták mozgósítani a kortesek. A megyei politikai erőviszonyok átrendeződéséről tanúskodnak a választási eredmények, ugyanis a Szabadelvű Párt 4 képviselői helyet szerzett, míg a negyvennyolcasok kettőt, a mérsékelt ellenzék és az antiszemiták egyet-egyet.

56 A szavazatok számszerű megoszlása szintén a kormánypárt befolyásának jelentékeny növekedéséről tanúskodik, amelynek a jelöltjei a legtöbb, 8227 szavazatot kapták 1875 óta. Az egyéni jelöltes választási rendszerből adódott, hogy a mindössze 800 vokssal lemaradó függetlenségi ellenzéknek csak két mandátum jutott. Megjegyzendő, hogy a Szabadelvű Párt még ekkor sem kapta meg az érvényes szavazatok többségét megyei viszonylatban. A szavazás napjával nem múltak el a választási izgalmak, pontosabban a kaposvári kerületi választás anomáliái szinte azonnal országos visszhangot váltottak ki az ellenzéki sajtónak köszönhetően. A történet majd a hírhedtté vált „Somogyi levél" ügyeként tetőzött 1887 őszén. A kaposvári választási elnökség megállapítása szerint Széchényi Pál 1620, míg Körmendy Sándor függetlenségi párti jelölt 1600 szavazatot kapott. A kimutatott eredmény érvényességét az ellenzék képviselői azonnal vitatták, s úgy tájékoztatták az Egyetértés c. lapot, hogy valójában Körmendy nyerte el a mandátumot.

57 A kormánypárt országos végrehajtó bizottsága már június 20-án tudatta ezt Tallián főispánnal, aki válaszlevelében arról tájékoztatta a pártvezetőséget, hogy a választási elnökség helyesen és törvényesen nyilvánította képviselőnek Széchényit s adta át neki a megbízólevélként szolgáló választási jegyzőkönyv egy példányát. A főispán ugyanekkor olyan tartalmú jelentést tett a belügyminiszternek, mely szerint a 48-as jelölteket pénzadományokkal támogatták egyes földbirtokosok.

58 A vitatott választási eredmény volt Somogy Vármegye Központi Választmánya június 28-29-i ülésének is a legfontosabb témája. E helyütt emlékeztetnünk kell arra, hogy 1886. őszén ellenzéki többség alakult ki egyes megyei közigazgatási szervekben. A testület megállapította, hogy a kaposvári választási elnökség által a levéltárban elhelyezett egyik szavazási lajstrom több pontján Körmendy Sándor kárára történtek javítások, s ezek alapján törvénytelenül hirdették ki a kormánypárti jelölt győzelmét. Az egyik szava56 A választás országos eredményei: a Szabadelvű Párt 263, Függetlenségi Párt 78, Mérsékelt Ellenzék 44, az Antiszemita Párt 11, a nemzetiségi jelöltek 9, a pártonkívüliek pedig 8 képviselői helyet szereztek ezúttal. 57 Egyetértés, 1887. jún. 20., 23. 58 SML, IV. 401./B./34., 35/1887. sz.