Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Szántó László: Képviselő-választások Somogyban Tisza Kálmán miniszterelnöksége idején, 1875-1890

gi kiegyezés, majd később a külpolitikai irányvonal ügyében.

1 A nemzeti függetlenség alapvető tartozékának tekintett önálló vámterület, nemzeti bank és hadsereg hiánya, valamint a kettős állam közös fenntartási költségeinek megosztása voltak azok a legfontosabb kérdések, amelyek vitája mentén megjelentek az első repedések a kormánypártban. A somogyi képviselők közül elsőként gr. Somssich Imre - visszatérve korábbi különutas magatartásához - jelentette be 1876 júniusában,

2 hogy kilép a kormánypártból, mert nem ért egyet az új gazdasági kiegyezést célzó tárgyalások előkészítésének módjával. A Szabadelvű Párt augusztus 7-én tartott somogyi gyűlésén lemondott az elnöki tisztségről, viszont a somogyi kormánypártiak megosztottságának jeleként is, a többség nem fogadta el a lemondását. A 48-as függetlenségi eszmét képviselő baloldali ellenzék és a kormánypárt egyaránt nagyon készült az 1877. december végén esedékes megyei tisztújításra. Előbbiek nevében a Kaposvári Népkör tett közzé nyilatkozatot, melynek tagjai a „megyei demokrata ellenzéknek" nevezték magukat. A december közepén tartott nyilvános gyűlésen állítottak jelölteket a megyei tisztségekre, kiknek szinte mindegyike ismert balpárti személyiség volt.

3 A kormány részéről Tisza Kálmán belügyminiszteri minőségében hívta fel a főispánok figyelmét a tisztújítás fontosságára és a tőlük elvárható közreműködésre: „....a kijelölő vű/./asztmány - a szerző kiegészítése] feladatának helyes megoldására a főispán elhatározó befolyást gyakorolhat, és ekként közvetve eszközlője lehet annak, hogy a tiszti állomásokra a legalkalmasabb pályázók választassanak meg. "

4 Ezen a ponton fel kell hívnunk arra a figyelmet, hogy a korábbi belügyminiszterek nem intéztek ilyen tartalmú rendeletet a kormánymegbízottakhoz, akiknek az egyik alapvető feladata a megyei közigazgatás törvényes működésének garantálása volt. A december 28-i megyegyűlés legizgalmasabb momentumát az 1876-ban létrehozott csúcsszerv, a Közigazgatási Bizottság új tagjainak megválasztása jelentette, mely során a kormánypárt érzékeny veszteséget szenvedett. így pl. nem került be a bizottságba Csépán Antal alispán, majd a tisztújításon több, az ellenzékhez kötődő személyt választottak meg tisztviselőnek. Jankovich László főispán két nappal később küldött jelentést a belügyminiszternek, amelyben igyekezett megmagyarázni, hogy miért választott a megyegyűlés egyes hivatalokra ellenzéki múltú politikusokat, akik szerinte egyébként megfelelően fogják ellátni feladatukat.

5 A kormánypárt szócsövének tekinthető Somogy c. hetilap szerkesztője megismételte

5 az ellenzék jelölőgyűlése után megfogalmazott érvelését s próbálta csök1 A folyamat köztörténeti fejleményeinek, ill. a politikai pártokra gyakorolt hatásának összefoglaló jellegű és elemző' bemutatása olvasható a Magyarország története c. sorozat 6/2. sz. kötetében. (Akadémiai Kiadó, Bp., 1979, 1204-1232. p.) A pártpolitikai viszonyokról és az egyes irányzatok politikai koncepcióiról, céljairól alapvető' forrásként szolgál Mérei Gyula: A magyar polgári pártok programjai (18761918) c. dokumentumkötete. (Akadémiai, Bp., 1971.) 2 A Somogy c. hetilap június 8-án adott hírt erről, majd a következő számában közzétette Somssich nyilatkozatát. 3 Somogy, 1877. dec. 18. és 25. 4 Somogy Megyei Levéltár (továbbiakban: SML), IV. 401. Somogy Vármegye Főispánjának iratai, 1872— 1944. AJ Általános iratok, 104/1877. sz. Tisza két hónappal az esemény előtt, október 27-én intézett részletes politikai útmutatásokat tartalmazó körrendeletet a megyei főispánokhoz. 5 Uo. 132/1877. sz. 6 Somogy, 1877. dec. 25. és 1878. jan. 1.