Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Polgár Tamás: Somogyi diákok a Győri Királyi Jogakadémián 1800-1848 között

főszolgabíróval 1817-1824 között találkozunk. Megfigyelhető az is miként a Somssichoknál, hogy abban a családban, ahol több fiúgyermek van ott mindegyik fiú iskoláztatására gondot fordítottak. A Gyulai Gaál család erre jó példa. Gaál Kristóf, aki a megye másod alispánja volt 1790-1795 között mindkét fiát, Istvánt és Györgyöt is a jogakadémiára küldte. István 1802/03-ban végezte el a jogakadémia második jogi évfolyamát, testvére György pedig ekkor kezdte meg a bölcseleti első osztályt. György további tanulmányairól, hivatali pályájáról jelenleg sajnos nem tudunk többet. István 1812-ben vármegyei aljegyző lett.

25 Erre a családi neveltetésre bizonyíték a Vasdinnyey család. Vasdinnyey János három fia közül az első József 1801-1803 között járta ki a bölcseleti második évfolyamot és a jogi tanfolyam két évfolyamát. Valószínű, hogy a korábbi bölcseleti első évfolyamot is a jogakadémián teljesítette. A család középső fiáról Péterről nincsenek adataink, ellenben a Józsefnél tíz évvel fiatalabb Jánost 18121814 között a Győri Királyi Jogakadémián találjuk. Ekkor a jogi stúdiumokat végezte, korábban a bölcseleti tanfolyamokat Szombathelyen a líceumban teljesítette.

26 A megye kevésbé tehetős, és nem nagy somogyi megyei hagyományokkal rendelkező nemesi családjai közé tartoztak a Spissichek és a Svastitsok. Mindkét családból találunk olyan személyt, aki a jogakadémiára járt és később megyei tisztséget töltött be. Svastits István 1807/08-as tanévben egy év bölcseleti tanfolyamot végzett el. 0 a nemesi családból először viselt Somogy megyében hivatalt. 1824-28 között alszolgabíró, majd 1836-1840-ig, valamint 1846-1849-ig az Igali járás főszolgabírója volt.

27 Spissich Ignác valószínűleg évfolyamtársa volt Svastits Istvánnak, hiszen ő a bölcseleti tanfolyam két osztályát 1807-1809 között végezte. Ő is főszolgabírója volt az Igali járásnak csak 1840-1846 között. Az iskoláztatás fontosságára hívja fel a figyelmet a Siklósy család példája is. A nemes család XVIII. századi utolsó őse, János pazarlása és felesége elűzése miatt meghasonlott gyermekeivel.

28 Fia az ügyvédként tevékenykedő János nem sokat örökölhetett apjától. Három gyermeke számára a tanulás útját jelölte ki az apa. Az 1777-ben első feleségétől született Viktor iskoláztatásáról nem tudunk, de a vármegyei tisztikarban 1817-1836-ig a megyei főügyészi hivatalt töltötte be. Ehhez a hivatalhoz mindenképpen jogvégzettség kellett. János második házasságából származó két fiú József és Mátyás mindketten elvégezték a jogi stúdiumokat Győrben. József 1801-1805 között Mátyás, pedig 1811-1812 között végezte el iskoláit. Siklósy József 1824-1836-ig az Igali járás főszolgabírója volt, míg Mátyás ekkor alszolgabírói tisztet töltött be. E sok példa alapján milyen következtetéseket vonhatunk le? Láthatjuk, hogy a megye hivatalviselő nemes családjainál nagy hangsúlyt helyeztek az iskoláztatásra. A köznemesi családoknál kitörési pontot jelentett, a főnemesi családoknál pedig elengedhetetlen volt a jogvégzettség megszerzése az országos vagy udvari tisztségek eléréséhez. A kitanult nemesi ifjak beáramlása a megyei hivatali szervezetbe a hivatali működés szakszerűsödéséhez vezetett. Ehhez az is hozzájárult, hogy a nemes csalá25 Uo. 616. p. 26 A szombathelyi líceum történetére lásd: Vecsey Lajos: A szombathelyi királyi lyceum alapítása és első évei. Szombathely, 1934. 27 Nagy Lajos III. köt. 883. p. 28 Baranyai 621. p.