Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Polgár Tamás: Somogyi diákok a Győri Királyi Jogakadémián 1800-1848 között

gyék feliratot is küldtek az országgyűléshez, melyben egy Pécsen történő akadémia létesítését kérik.

13 Az akadémia létesítése nem került napirendre. De talán a megyék folyamodásának hatására hozták létre 1831-ben a pécsi püspöki bölcseleti és jogi fakultással rendelkező akadémia szintű líceumot. Mindezek ellenére, azt azonban meg kell állapítanunk, hogy a XIX. század első két évtizedében a dunántúli ifjúság számára a jogi ismeretek megszerzésének színtereit a jogakadémiák adták, s a Dunántúl egyetlen jogakadémiája a Győri Királyi Jogakadémia ebben elsőrendű szerepet játszott. Az elemzés szempontjai A XIX. század első két évtizedének iskoláztatása társadalomtörténeti szempontból nagyon fontos időszak. Hiszen ebben a két évtizedben nevelődtek ki azok a személyiségek, akik a reformkorban és később a szabadságharc időszakában országos tisztséget viseltek, vagy az országgyűléseken a követi kart alkották. De ebben az időszakban szerezték meg végzettségüket azok a személyek is, akik a megyei tisztikar tisztségviselőivé lettek, s akik a megye reformkori életének meghatározó személyiségeivé váltak. A tanulmány első részében az 1800-1815 között, a második részben az 1844-1848 között Győri Királyi Jogakadémiára járt somogyi diákok szociológiai, vallási iskoláztatási paramétereit vizsgáljuk. Ezen anyag vizsgálata alapot adhat a vármegyei tisztikar iskoláztatásnak, közigazgatási hivatali végzettségnek kutatására is. Mindezt természetesen csak a teljes XIX. század első felében lezajlott tisztújítások feldolgozása, s a teljes tiszti archontológia elkészítése után tehetjük meg biztosan. De néhány segédkönyv és előzetes kutatás alapján már most megragadhatunk bizonyos mozzanatokat.

14 A megyei tisztikar vizsgálatánál nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy mely családok adnak tisztviselőt a hivatalnoki karba. Az egyes generációk között pedig a családi stratégiák vizsgálatát is megtehetjük, s azt is, hogy mekkora szerepet játszott az iskoláztatás a közigazgatási-jogszolgáltatási tisztségviselői kar önrekrutációjában.

15 A diákság adattára a Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárában fennmaradt 1800-1815, és 1844-1848 közötti időszakra vonatkozó jogakadémiai anyakönyvek felhasználásával készült.

16 Az anyakönyvek adataiból a néven kívül a szár13 Németh Ambrus: A Győri Tudomány-Akadémia története III. köt. Győr, 1904, 11. p. (A továbbiakban: Németh III. köt.) 14 A tisztújítások közül teljesen feldolgozást nyert az 1806, 1824. évi. A vármegyei tisztviselői kar vezető tisztviselőire főszolgabírói szintig adatot szolgáltat: Nagy Lajos: Levéltári kis tükör III. köt. Kézirat. Kaposvár, 1870. (A továbbiakban: Nagy Lajos) Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest, 1863. Baranyai Béla: Somogy vármegye nemesi családai. In: Magyarország vármegyéi és városai. Somogy vármegye, (szerk. Csánki Dezső) Bp., é. n., [1914] 591-634. p. (A továbbiakban: Baranyai) 15 A Győri Jogakadémián tanult Vas megyei diákok elemzését lásd: Dominkovits Péter: Vas megyei diákok a Győri Királyi Jogakadémián a XIX. század első felében. In: Vasmegyei levéltári füzetek 6. Szombathely, 1993, 229-238. p. (A továbbiakban: Domonkovits) A szerző a jogakadémia ifjúságának egészére is végzett kutatásokat, tanulmányából ezen adatokat is használtuk. 16 Győr-Moson-Sopron megye Győri Levéltára VIII. 1. A győri királyi Akadémia (Jogakadémia) iratai, Informatio de Juventute Regiae Academiae Jaurinensis 1800-1815., Conscriptio Univerae Juventutis Regiae Academiae Jaurinensis 1844/45-1847/48.