Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Polgár Tamás: Somogyi diákok a Győri Királyi Jogakadémián 1800-1848 között

A Győri Királyi Jogakadémia története a XVIII. században és a XIX. század első felében Az 1745-ben, Győrben formálisan is megnyílt jezsuita akadémia egyelőre csak hittudományi tanfolyammal rendelkezett. A bölcseleti tanfolyam megszervezésére 1747ben került sor két tanszékkel logikai és metafizikai tanszékkel. Az akadémia 1773 őszéig volt jezsuita kézen.

5 Az 1776. augusztus 5-én kiadott rendelet hatására a nagyszombati egyetemen kívül az eredeti tervektől eltérően csak öt akadémiát emeltek „királyi akadémiává" és ezek között volt a győri is. A tanfolyamok száma háromra emelkedett bölcseleti jogi s hittudományi tanfolyamra. Az újjászervezett akadémiát 1776. november 7-én nyitotta meg gr. Niczky Kristóf főigazgató.

6 1784. áprilisával a hittudományi tanfolyam megszűnt s maradt a két év bölcseleti és két év jogi tanfolyam. Ez az időpont már II. József uralkodásának idejére esik. II. József 1784-ben reformrendeletet bocsátott ki a közoktatásügyre vonatkozólag. E rendelet miképp a Ratio is megszabta, hogy a bölcseleti és jogi stúdiumok elvégzése milyen állások betöltésére jogosítanak. Fontos ezt felsorolnunk, hiszen véleményem szerint ez a felosztás még a XIX. század első felében is meghatározó volt. A bölcseleti tanfolyam egymagában, a papi, jogi és orvosi pályák kivételével, bármily értelmiségi pályára utat nyitott, így tehát e tanfolyam önmagában is befejezett közoktatási tényezőként szerepelt. Ez jól látható az általunk vizsgált somogyi diákok körében is, hiszen nagy részük csak a bölcseleti tanfolyam osztályait vagy annak is csak egy osztályát végezte el. A jogi tanfolyamra csak a bölcseleti tanfolyam két osztályának elvégzése után léphettek a hallgatók. A jogi tanulmányok az udvari állások betöltésére, a kamarai és harmincadvám-hivatalnál az adminisztrátori, segédtiszti és jegyzői állásokra, a megyéknél a két alispáni, a két jegyzői, az ügyészségi és valamennyi járásbírósági állásra képesítettek. Ezentúl nem lehetett senki joggyakorló az udvari, az országos, a közigazgatási és megyei hivatalokban, hacsak ki nem mutatta, hogy elvégezte a jogi tanulmányokat.

7 Az ügyvédi hivatás gyakorlását már korábban is szabályozta rendelet. 1769-től ügyvédi tevékenységet csak jogvégzett jogi vizsgát tett személy folytathatott.

8 II. József tanügyi rendelete a kilenc tankerületet ötre vonta össze (Kassa, Nagyvárad, Pécs, Pozsony, Zágráb). A rendelet szerint ezentúl, csak a tankerületek központjaiban működhettek csak akadémiák, így a Győri Királyi Akadémiának Pécsre kellett vándorolni, s 1785-1802 között az akadémia Pécsen működött.

9 II. József halála után Győr város és a Győri 5 Németh Ambrus: A Győri Tudomány-Akadémia története I. köt. Győr, 1897, 6. p. (A továbbiakban: Németh /.) A jogakadémia történetének rövid összefoglalását lásd: Horváth József: A Győri Jogakadémia és jogi oktatás (1754 és 1892 között). In: Győri tanulmányok 20. Győr, 1998, 18-25. p. 6 Németh I. 10. p. 7 Németh Ambrus: A Győri Tudomány-Akadémia története II. köt. Győr, 1899, 19. p. (A továbbiakban: Németh II. köt.) 8 Varga Endre: A hivatásos ügyvédi osztály kialakulása. A kötelező ügyvédi vizsga bevezetése 1769ben. In: Emlékkönyv Domanovszky Sándor születésének hatvanadik fordulójának ünnepére. Bp., 1937, 625-642. p. 9 A pécsi évek történetére lásd: Lengyel Alfréd: A pécsi királyi akadémia története 1785-1802. In: A pécsi egyetem történetéből. Pécs, 1967, 261-285. p.