Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)

Kaposi Zoltán: A magyarországi nagybirtokrendszer változásai (1700-1945)

don, 1963.; Szabad György: A tatai és gesztesi Eszterházy-uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra. Budapest, 1957.; Szabó Dezső: A herceg Festetics család története. Budapest, 1928.; Szekfű Gyula: A magyar nagybirtok történeti szerepéről. Magyar Szemle, 1928. 2. 305-314. p.; Tóth Tibor: A mernyei uradalom a feudális rend utolsó szakaszában. Budapest, 1978.; Uő: A nagybirtoktól a nagyüzemig. Budapest, 1977.; Uő: A magyar mezőgazdaság struktúrája az 19230-as években. Budapest, 1984.; Uő: Hitelezők és adósok. Akölcsönforgalom kérdéséhez Somogyban 1756— 1812. Budapest, 1979.; Varga János: Jobbágyrendszer Magyarországon a kései feudalizmus korában (1556-1767). Budapest, 1968., Uő: A jobbágyi földbirtoklás típusai és problémái (1767-1848). Budapest, 1967.; Vörös Antal: A magyar mezőgazdaság a kapitalista átalakulás útján (1849-1890). In: A magyar mezőgazdaság a 19-20. században (1849-1949). Budapest, 1976, 9-153. p.; Wellmann Imre: A magyar mezőgazdaság a 18. században. Budapest, 1979.; Uő: A gödöllői Grassalkovich-uradalom gazdálkodása... Budapest, 1933.; Zimányi Vera: A rohonc-szalónaki uradalom a 16-17. században. Budapest, 1968. Egyéb fontosabb forrásaink: Somogy Megyei Levéltár, Varászlói Uradalmi Levéltár; MOL Batthyány család levéltára.; MOL R 319. A thóti Lengyel család levéltárának Elenchusa; Zala, Somogy és Baranya megyei összeírások a földbirtokokra és a nemességre nézve; Kanizsa városának megmaradt jegyzőkönyvei 1798-1800 között a Thury György Múzeumban vannak, illetve az 1796-1834 piaci árváltozásokat bemutató füzet az SML-ben található; Dél-dunántúli vármegyei intabulációs jegyzőkönyvek, népességstatisztikák. Külön megemlítjük a megmaradt történeti statisztikai irodalmat, köztük nagy haszonnal forgattuk Vályi, Bárándy, Rumy, Fényes és Csorba munkáit. A birtokstatisztikák, földkimutatások szempontjából a Gazdacímtárak elengedhetetlen forrásaink voltak, köztük az 1893-as, az 1895-ös, az 1903-as, az 191 l-es, az 1925-ös és az 1935-ös adatait használtuk és elemeztük. Nagy segítségünkre voltak az első világháború előtti mintegy két évtized alatt a Borovszky S. és Csánki D. szerkesztésében megjelentetett Magyarország vármegyéi és városai sorozat darabjai. Nem feledkezhetünk meg az egyes családtörténeti anyagokról, a jelentősebb főnemesi családokról igen sok korabeli vagy későbbi családbemutatás maradt meg, néha szakirodalmi, néha csak forrásszinten. így például Bártfai Szabó Lászlónak és Széchényi Viktornak a Széchényiekre vonatkozó munkáját, a Zichy családra a zsélyi levéltár kapcsán az Elenchusnak van áttekintő jelentősége, Szabó Dezsőnek feldolgozása a Festeticsekre nélkülözhetetlen, a Somssichokra, Festetics Imrére és Miklósra, Boronkay Józsefre, az Inkeyekre, a thóti Lengyelekre, Talliánokra saját kutatásaink álltak rendelkezésre. Mindenképpen említést érdemel a Gudenus József-féle arisztokrata leszármazásokat bemutató négy + egy kötet, valamint a Nagy Iván, Kempelen Béla stb. által létrehozott genealógiai irodalom.