Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 31. (Kaposvár, 2000)

Függelék (Összeállította: Vonyó Anita) - I. Az 1999. évi Somogyi Levéltári Nap

FÜGGELÉK Összeállította: Vonyó Anita 1. Az 1999. évi Somogyi Levéltári Nap Huszonharmadszor irányult a levéltári szakma figyelme a Somogy Megyei Levéltár szervezésében megrendezett Somogyi Levéltári Nap előadássorozatára. A megye és Kaposvár város legmagasabb szintű vezetésén túl a történelem iránt érdeklődők széles köre képviseltette magát az eseményen. Mint minden ilyen jellegű konferencián, ebben az évben is egyetlen jól körülhatárolható gondolatkör mentén zajlottak az előadások. Aktuális mottóként ezúttal az 1849es események szolgáltak. A konferencia elnökének, Tilcsik Györgynek a somogyi levéltár tevékenységét méltató szavait követően az első előadást Erdődy Gábor tartotta meg „A hazai politikai elit Magyarország helyzetéről 1849-ben" címmel. Az előadó a nemzetközi események rendszerébe illesztette a magyar függetlenedési törekvések lehetőségeit, kiemelve a nemzetközi politika determináló hatásait. Anglia és Franciaország kedvezőtlen hozzáállása a magyar ügyhöz végül utat nyitott a magyar vezetés és a nemzetiségek viszonyában bekövetkezett enyhüléshez. Az előadók sorában következve Gálné Jáger Márta, a Somogy Megyei Levéltár levéltárosa tartotta meg előadását „Somogy megye császári közigazgatása (1849. január-április)" címmel. Az előadás alapját egy korabeli forrásnak, a Somogy Megyei Hivatalos Tudósításoknak az elemzése adta. A benne foglaltak megvalósulása a történelmi események gyors sodrásában elmaradt, de mégis jól érzékelteti azt, hogy a közigazgatásnak forradalmi időkben is szolgálnia kell a központi kormányzat érdekeit. A somogyi vonatkozású téma után ismét országos kitekintésű előadás résztvevői lehettek a jelenlevők. Hermann Róbert hadtörténész „Az 1849-es nyári hadjárat főbb hadszínterei" című előadásában rámutatott a szabadságharc fegyveres összecsapásainak katonaföldrajzi, taktikai hátterére, kiemelten a hibás döntések előremutató hatásaira. Jól kimutatható elemként szerepelt az előadás egész menetében az emberi gyarlóság káros befolyása a társadalom életére. Bősze Sándor, a Somogy Megyei Levéltár igazgatója Andrássy Antal kutatásai nyomán haladva vázolta az 1849-es somogyi történéseket „Noszlopy Gáspár kormánybiztosi tevékenysége" címmel. Noszlopy, aki teljhatalmú parancsnoka volt Somogy megye nemzetőreinek és népfelkelőinek, tevékenyen vett részt a dél-dunántúli régió katonai védelmében. Tetteiben azoknak az elvárásoknak igyekezett megfelelni, melyeket a megye és a kormányzat várt el tőle. Molnár Andrásnak, a Zala Megyei Levéltár igazgatóhelyettesének távollétében Káli Csaba olvasta fel előadását „Csertán Sándor és Noszlopy Gáspár kormánybiztosok kapcsolata 1849 nyarán" címmel. Az elmondottak jól példázták a két megye, Somogy és Zala egymásrautaltságát Csertán Sándor forradalmi szerepvállalásán keresztül. A rendezvény nemzetköziségét biztosította Elena Muscanak, a Zilahi Múzeum történészének „Szilágy megye 1848-49-ben a plébániai dokumentumok tükrében" címmel megtartott előadása. Bemutatta a mai Románia területén fellelhető forrásokat az 1848-49-es eseményekre vonatkozóan, valamint a napjainkban folyó kutatások irányvonalát.