Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 31. (Kaposvár, 2000)

Rezümé

amelyek során összesen 125 faluban igyekeztek felmérni, hogy a német lakosok mennyire őrzik anyanyelvüket, öntudatukat, szokásaikat, illetve hol és mennyire, s milyen okok következtében magyarosodtak el. Keresték, hol és milyen módon lehetne öntudatra ébreszteni, német identitásukban megerősíteni őket. Tevékenységüket a hatóságok éber figyelemmel kísérték, s csendőri zaklatásokkal is akadályozni igyekeztek. Szabó Attila: Iskolai ünnepek és megemlékezések a Horthy-korszakban (Ünnepnapok a Szigetvári Magyar Királyi Állami „Rezső" Polgári Fiúiskolában) Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés az egész magyar társadalmat sokkolta. Nem volt olyan társadalmi réteg, csoport vagy politikai erő, amely ne követelte volna a békeszerződés revízióját. Ezt használták ki a Horthy-korszak kormányai, amikor Magyarország és a magyar nemzet minden baját Trianonra vezették vissza. Az egymást követő kormányok még a különböző iskolai ünnepélyeket is a revíziós politika szolgálatába állították. A megemlékezések is azt szolgálták, hogy a diákokon keresztül mindenki számára elemivé tegyék a trianoni határok megváltoztatásának szükségességét. Igyekeztek a felnövekvő generációkat testileg és lelkileg felkészíteni arra, hogy akarjanak és tudjanak aktívan résztvenni a történelmi Magyarország csorbítatlan helyreállításában. Lagzi István: A Magyarországon internált lengyel katonák evakuációja a magyarországi „északi és nyugati régióból" 1939-1941 A Lengyelországot 1939 szeptemberében ért német és szovjet agresszió következtében 45 ezer katona és 15 ezer polgári személy Magyarországra menekült. A katonákat az ország legkülönbözőbb helységeiben szállásolták el, ahol a genfi egyezmény értelmében internálásra kerültek. A menekültekből a lengyel emigráns kormány szervei 1940 őszéig mintegy 32 ezer katonát és polgári önkéntest a magyar hatóságok hozzájárulásával és a lakosság aktív segítségével francia és angol területre evakuáltak. A Budapesten titokban működő Lengyel Evakuációs Iroda az ország különböző részeiről több hullámban, - elsősorban Somogy és Zala megye területén keresztül - indította a katonák csoportjait Jugoszláviába, ahonnan vasúton és hajókon érkeztek meg Franciaországba, illetve a Közel-Keletre. Az evakuáció megszervezését - többek között - a következő tények tették lehetővé. - A háború alatti magyar kormányok a Németországhoz fűződő szövetség ellenére a nyugati hatalmakkal is ápolni kívánta - egyre szűkülő - kapcsolatait. - Jelentős volt az is, hogy 1941 január végéig Budapesten működött a Lengyel Köztársaság Követsége. - Lengyel részről a katonák és polgári személyek részéről meg volt az elszántság a megszállók elleni harcra. A evakuáció vállalásának ez volt döntő oka. Bősze Sándor: A kaposvári szovjet emlékmű felépítése (1945) A munka a kaposvári szovjet emlékmű 1945. évi megszületésének történetét idézi fel. A szerző sorra veszi az előzményeket, az építés politikatörténetét, a készítés gazdaság és technikai bonyodalmait, az építkezés különböző fázisaiban felmerült nehézségeket, lényegében azt, hogy miként kellett (!) annak idején a semmiből túlmére-