Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 31. (Kaposvár, 2000)

Rezümé

REZÜMÉ Borsa Iván: A somogyi konvent oklevelei az Országos Levéltárban (Forrásközlés) (Hatodik közlemény) 1381-1400 Komjáthy Miklós az évkönyv első kötetében célul tűzte ki, hogy részletes magyar nyelvű kivonatokban közreadja a somogyi konvent latin nyelvű kivonatait. A közlést II. Lajos király (1516-1526) éveivel kezdte, majd II. Ulászló király (14901526) éveivel folytatta, de betegsége miatt azt befejezni nem tudta. Az alkorszak utolsó néhány oklevelét e sorok írója tette közzé. A kezdeményezés hasznosnak bizonyult, így szinte szükségszerű volt annak folytatása. Ezért megkezdődött a somogyi konvent okleveleinek 1215-től magyar nyelvű kivonatokban való közzététele. Megemlítendő, hogy az új közlési mód annyiban tér el az előzőtől, hogy az Országos Levéltárnak nemcsak eredetiben (hártyán, papíron), hanem az Országos Levéltáron kívül őrzött, de a Levéltárban immár fényképmásolatban meglevő okleveleket is közzéteszi. Ez a hatodik közlemény, amely az 1381-1400. évek okleveleit mutatja be. Tilcsik András: Az eszményi hadvezér alakja és a magyar honvédelem reformja Zrínyi Miklós prózai munkáiban Több mint egy évszázada annak, hogy a magyar történettudomány megkezdte Zrínyi Miklós, költő és hadvezér, hadtudományi munkásságának vizsgálatát s az eltelt időben, főként pedig az utóbbi ötven esztendőben, jelentősen előrehaladt munkái újrakiadásában. Ennek fényében különösen tiszteletre méltó feladatra vállalkozott a fiatal szerző, amikor a forrásokhoz visszanyúlva megkísérli, saját olvasatában feldolgozni Zrínyi nézeteinek egyes elemeit. Kiinduló pontja és alapvetése természetesen azonos az eddigi szakirodalom megállapításaival, azaz annak hangsúlyozásával, hogy Zrínyi, mint a XVII. századi magyar történelem meghatározó személyisége kiemelkedő jelentőségű szereppel bírt a hazai hadtudomány fejlesztésében. Különösen jól sikerült szemléltetnie Zrínyinek a hadvezéri eszményképről vallott, a végvári tapasztalatokat tükröző, felfogását. Dobai András: Merénylet a császár ellen (1853. február 18.) A szerző tanulmánya a híres-hírhedt Libényi-merényletet tárja az olvasó elé döntően a Hadtörténeti Levéltár forrásanyaga alapján. A dolgozatban néhány adat nóvumnak számít. Tükovszky Lóránt: A budapesti SUEVIA vándorcsoportjainak jelentései a magyarországi németség helyzetéről 1934 nyarán A német népi öntudatú (volksbewusst) egyetemi és főiskolai hallgatók SUEVIA elnevezésű budapesti egyesületének tagjai 1934 nyarán arra vállalkoztak, hogy öt csoportban, melyek mindegyike 4-6 főből állt, bejárják az ország németlakta település területeit. A Magyarországi Német Népművelődési Egyesület (Ungarlandisch-Deutsche Volksbildungsverein) részére készített, de onnan a külföldi németekkel foglalkozó németországi szervezetekhez is eljutott jelentéseikben életteli beszámolót adtak útjaikról,