Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 31. (Kaposvár, 2000)

Szabó Bálint: Somogy megye felsőbb párfórumainak szerepe a szovjet-jugoszláv viszályban 1948 és 1951 között

munkás-paraszt szövetség kifejlesztésén Somogy megyében. A marxizmus-leninizmus, amelynek egyik alapvető tanítása a munkás-paraszt szövetség, Somogy megyére is érvényes, ezért a Megyei Pártbizottságnak a legmesszebbmenő erőfeszítéseket kell tenni, és a hiányosságokat ezen a téren gyökeresen felszámolni. Tehát a Megyei Pártbizottságnak fel kell számolni a szektáns, elzárkózó politi­kát. Sokkal bátrabb politikát kell folytatni a parasztság felé. Ez a döntő előfeltétele, hogy a megye fel tudja számolni a tszcs-fejlesztés, begyűjtés, államigazgatás terén mutatkozó lazaságot. Harmadik gyenge láncszeme a munkának az oktatás és kádernevelés terén van. Amint eddig is elmondtam, döntő jelentősége van annak, hogy a megye az itt folyó tanfolyamokon, iskolákon keresztül minél nagyobb számú kádert neveljen ki. Ezen a téren elég komoly hiányosságok vannak. A Központi Vezetőségnél rendelkezésre álló adatok szerint elég rossz a hallgatók kiválogatása. Ennek aztán az a következménye, hogy nagy a lemorzsolódás. 50-60%-os lemorzsolódás is előfordul pl. az öthetes isko­láknál. Lehetetlen, hogy amikor mi fáradsággal, gonddal, anyagi áldozattal összeho­zunk elvtársakat, hogy tanuljanak, ebből fele elvész a Párt számára, otthagyják az iskolát, és csak fele lesz, aki Pártunk további munkájában komoly segítséget nyújt. Tehát bizonyos szervezetlenség, lazaság megmutatkozik ezen a területen. Nem töltöttük ki a kereteket, létszám alatt működnek a tanfolyamok, iskolák. Amikor logikus lenne, hogy a pártszervezetek minden erejüket arra fordítanák, hogy a létszámot növeljék, hisz saját maguknak nevelnének kádereket. Azt hiszem, hogy itt bizonyos mértékig az elvtársak alábecsülik a pártoktatás jelentőségét, amely politikai jelentőségű a jelenlegi szakaszban, különösen Somogy megyében, ahol eléggé nehe­zen állnak káderek tekintetében, tehát itt, ha valahol, fontos, hogy a lazaságot felszá­molják, és a kádernevelés ne legyen a pártmunkának gyenge láncszeme. Olyan mezőgazdasági jellegű megyében, mint Somogy, a kommunisták és a pártszervezetek munkáját a begyűjtés eredményéből is le lehet mérni, mert ugyanak­kor, amikor megállapítjuk, hogy lemaradás van, és ha ebből a szempontból nézzük, meg kell állapítani, hogy rossz munkát végeztek, de ugyanakkor más munkaterületen komoly eredményeket értek el, amelyet le kell szögezni. De ha a begyűjtést nézzük, azt látjuk, hogy a legutolsó. Nem a begyűjtés apró kérdéseivel akarok ma foglalkozni, mint élelmezési miniszter, de hogy itt nekünk ezzel foglalkozni kell, nekem személyes ügyem is, tudniillik én vagyok az élelmezési miniszter. Tudják rólam, hogy Somogy megyei vagyok, és begyűjtésben az utolsó a megye, és én vonjam le a konzekvenciát. Ebből az következik, hogy sokkal jobb munkát kell végezni, és segíteni kell a megyét, hogy kerüljön ki a helyzetből, hogy ne legyen az utolsó. Mi az oka, hogy a megyében a munka a begyűjtés terén ilyen rossz eredmények­kel jár? Az előbb már beszéltem róla. A dolgozó parasztság közötti gyenge munka. Fel­tétlen ez a hiba, és tartósan megjavítani a begyűjtés eredményeit e nélkül nem lehet. Másik az államfegyelem terén mutatkozó lazaság, úgy a tanács apparátusá­ban, mint a dolgozó parasztság körében. Mi Polónyi elvtárssal beszéltünk erről a kér­désről, ennek ellenére a tanács vonalán nem sikerült változtatni. Akármit nézünk, akár az elszámoltatásokat, a begyűjtést, ez a lazaság meglátszik az egész vonalon. Ezen a területen is rendet kell teremteni.

Next

/
Thumbnails
Contents