Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 31. (Kaposvár, 2000)

Szabó Bálint: Somogy megye felsőbb párfórumainak szerepe a szovjet-jugoszláv viszályban 1948 és 1951 között

lent meg az előbbi részletben. Hisztérikus légkörre utal, hogy a sikkasztás már nem is volt elégséges indok. A politika bűncselekmény lehetősége szükségeltetett. A hatásvadász kijelentést tragikomikussá tette, hogy a szabotázs veszélyét egy tipikus bürokratikus intézménnyel kapcsolatban említette. A pártkonferencián az ÁVH barcsi küldötte is szót kapott. A testület ars poeticáját Pulyka a következő módon tolmácsolta: ,Az Államvédelmi Hatóság hivatva van arra, hogy a béketábor ránk eső szakaszát a jugoszláviai határszélen az imperialista kémek ellen megvédje, harcoljon a Tito ügynökök országunkba való bejutása ellen, a béke ellensége ellen...'" Ehhez a hozzászóló szerint a barcsi határőrök is igényelték a dolgozók segítségét. A felajánlás természetesen nem maradhatott el: ,A határőrség barcsi egységeinél szolgálatot teljesítő elvtársak ígéretet tettek arra, hogy a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusára határainkat résmentesen elzárják, amit elvtársaink már 100%-ra teljesítettek. A siker záloga a megfelelő hozzáállás: ,JTalálos gyűlölettel nézünk szembe a népek ellenségeivel, a Tito banditák és azok janicsárjaival szemben.-** Pulyka azonban - nagyatádi kollégájával ellentétben - konkrét hőstettek elbeszélésével adós maradt. Ámbár, ha a határ résmentesen le volt zárva, az ügynökök nem tudtak átjönni. Ebből következően nem is volt kit elfogni. Szikszai László megyei kádertitkár az elpuhulást és az elkényesedést is számon kérte hozzászólásában. Az indoklás ismerős: ,A gyávákat pedig félre kell állítani most, amikor az amerikai imperialisták és a határainkon leselkedő Titó-féle gyilkos bérencei minden gazságra képesek a Szovjetunió vezette béketábor, a békeszerető népek és a mi népünk ellen..."*

9 A tanulságokat a megyei titkár vonta le összefoglalójában. Először az eredményekről szólt: „...Pártkonferencia felszólalói közül igen sokan tényekkel leplezték le azt a rendszert, amely Tito Jugoszláviájában van. Sok elvtárs rendkívül jól megmutatta a határszéli lakosság hangulatát, és hogy a pártszervezeteinknek miért kötelessége a harcot fokozni Titóékkal szemben."

90 Érdekes a jól bemutatott hangulatról szóló kitétel. Ha a megyei titkár tudta értékelni a hangulat bemutatásának minőségét, akkor ismernie is kellett a tényleges hangulatot. Ha viszont megfelelő információkkal rendelkezett, akkor felesleges időpazarlás volt újra informálódnia a hozzászólások révén. Hacsak nem a hozzászólókat akarta levizsgáztatni felkészültségükből. Pontosan erről volt szó. Saját információit azonban a titkár nem tette közzé. A beszámoló csak általánosságokat tartalmazott. A felszólalók is ezeket visszhangozták, néhány konkrét „esettel" megtűzdelve. Az elbírálás alapja tehát a funkcióból eredő tekintély volt. Ebből következően az elbírált felkészültség ideológiai jellegű. A feladat a beszámoló irányelveinek rituális ismételgetéséből állt. A totális összhang magyarázata is ebben rejlett. A hozzászólók igazolták a beszámolót. A beszámoló előadója pedig hitelesítette a hozzászólásokat. Bizonyításra nem került sor. A pártkonferencia saját hajánál fogva emelte fel magát. Ezzel szemben az az ellenvetés sem állja meg a helyét, hogy a határtól távolabb élő résztvevőket is tájékoztatni kellett. Ez a cél még nem indokolná a titkár 88 Uo. 184-185. p. 89 Uo. 191. p. 90 Uo. 193. p.