Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 31. (Kaposvár, 2000)

Szabó Bálint: Somogy megye felsőbb párfórumainak szerepe a szovjet-jugoszláv viszályban 1948 és 1951 között

port által szétrombolt pártszervezetek, a Pártból kizárt és elkedvetlenített dolgozó parasztok, becsületes dolgozók százai és ezrei. A Párt, állami és tömegszervezeti tisztségekben széleskörű romboló tevékenységet fejtettek ki az ellenséges káderek."

5

* Molnár Zoltánt az MDP megyei titkárát 1950-ben váltották le tisztségéről. Mint az idézet is utal rá, a hivatalos indok ellene a dolgozó parasztsággal szembeni kíméletlen politika és a falusi pártszervezetek lefejezése volt.

59 A nehézségeket azonban kiküszöbölték, a hibákat orvosolták., A Párt erősödése, az új becsületes káderek harca nagyban megerősítette a békemozgalmat, fokozta a békéért való harcot."

60 A károk jóvátételéhez tehát új káderekre is szükség volt. A kártevéssel kapcsolatban két észrevétel adódott: a kártevők leleplezése megfelelő bűnbakokat szolgáltat. Az ellenség fenyegetése miatt harcolni kell a békéért! Ennek módja a termelés fokozása. Ha ez nem kielégítő, akkor elő lehet venni a bűnbakokat. A lényeg tehát, hogy nem objektív okok miatt hiúsult meg a célkitűzés. Másrészt a kártevők leleplezése a - rendszert jellemző - kádercserékre is indok lehet - szólt a tájékoztatás. Az ellenséggel szembeni fellépés fontosságának hangsúlyozására a beszámoló még egy teljes fejezetet fordított. A hetedik fejezet címe: ,Az ellenséggel szemben megmutatkozó engedékenység és hiszékenység kiküszöböléséről'. A kedvező változások ellenére járási és alapszervezeti szinten még sok engedékeny káder akad. „Ennek az az eredménye, hogy az ellenség kártevő munkája igen sok helyen megtorlatlanul marad. Szemet hunynak afelett, hogy a kulák nem teljesíti különböző kötelezettségeit... A kulákkal szembeni engedékenység különösen a tanácsban gyakori."

61 A beszámoló arra is felhívta a figyelmet, hogy a klerikális reakció sem tétlen. „Csendben, de szívósan uszít az amerikai imperialisták háborús törekvései mellett, gyűlölködően magyarázza a kormány rendeleteit s a legélesebben állást foglal a tszcsok ellen. A pártszervezetek és az állami szervek e felett szemet hunynak..."

62 Az ellenségek sorába sorolta az előadó a jobboldali szociáldemokratákat is: „Megyénk kisszámú üzemeiben elég erőteljes a jobboldali szociáldemokraták befolyása - hasonlóan a szakszervezetekben is - akik nem egyszer nyíltan beszélnek ma is a munkaverseny ellen, lazítják a munkafegyelmet, gúnnyal és gyűlölettel fogadnak minden intézkedést. Az alsó szervekben pedig ellenük nem folyik elég küzdelem."

63 A belső ellenség különféle csoportjainak megnevezése után a beszámoló kiemelte, hogy „Külön részletesen kell beszélni a Tito fasizmus ügynökei elleni harcról."

64 Leszögezte azt is, hogy a határmenti járások lakossága hiteles információkkal rendelkezik a jugoszláviai helyzetről. Több rendelkezésre álló informálódási lehetőséget említ: levelek, hírek, átdobott személyek vallomásai. Mindezek egyhangúan „a fasiszta Tito klikk uralma alatt nyögő jugoszláv nép" sanyarú sorsáról árulkodnak.

65 A 58 Uo. 59 Molnár Zoltán leváltásának hivatalos indokait Szántó László, a SML igazgatóhelyettese szóban ismertette velem. 60 Uo. 127. p. 61 Uo. 139. p. 62 Uo. 63 Uo. 140. p. 64 Uo. 141. p. 65 Uo.