Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 31. (Kaposvár, 2000)

Szabó Bálint: Somogy megye felsőbb párfórumainak szerepe a szovjet-jugoszláv viszályban 1948 és 1951 között

banda nagy létszámú hadsereget tart fegyverben, és ugrásra készen áll, hogy imperialista gazdái parancsainak megfelelően cselekedjen. Emiatt országunk védelmének megszervezésével fő figyelmünket ebben az irányba kell összpontosítanunk."

25 Az esetleges fegyveres konfliktussal kapcsolatban két lehetőséggel számolt a magyar vezérkar. Az első szerint: Jugoszlávia egy nyugatról indított támadás esetén délről önállóan vagy Olaszországgal együtt támadna Magyarországra. A második szerint pedig a nyugati államok az új világháború kirobbanásának eszközéül használnák déli szomszédunkat. Szűcs alezredes szavaival: „Feltételezhető, hogy az imperialisták a Tito-bandával háborút fognak ellenünk provokáltatni és Jugoszlávia megsegítése ürügye alatt akarják a háborút kiszélesíteni. Egy ilyen esetben ...rövid időn belül számolnunk kell az angol-amerikai imperialisták beavatkozásával, mivel az imperialisták tudják azt, hogy Jugoszlávia önállóan nem képes háborút viselni a Szovjetunió vezette népi demokratikus tömb ellen."

26 Magyarország stratégiai helyzetét kiemelt fontosságúnak tartották, mivel az országot a Szovjetunió vezette béketábor délnyugati peremállamának tekintették. Ezért egy, az ország ellen indított támadás esetén az ellenség hadászati céljairól a következőket feltételezték: Magyarország területét használják fel a Szovjetunió elleni közvetlen támadás kiindulópontjaként. Az ország ellen egy déli vagy délnyugati irányból indított sikeres támadás lehetőséget teremtene arra, hogy megszakítsák az Ausztria irányába futó közlekedési vonalakat, és az ausztriai szovjet megszálló csapatok hátába kerüljenek. Magyarország elfoglalásával éket tudnának verni a szövetségi rendszerben, megszakítanák a Csehszlovákia és Románia közötti közlekedési vonalakat, és lehetőség kínálkozna Csehszlovákia déli irányból való megtámadására. Ezeket figyelembe véve az ország védelmének megszervezését a déli és délnyugati irányban erősítették, de nem zárták ki egy esetleg nyugati irányból érkező támadás lehetőségét sem.

27 Az előbbiek értelmében Magyarország teljes joggal a hidegháború egyik frontországának tekinthető. A déli országhatár - a béketábor határszakaszaként - hideg frontvonal volt. Az ottani helyzet komolyságát mutatják a gyakori határincidensek és a műszaki zár kiépítése, a határ lezárása.

28 A Rákosi-rendszer viszonyait találóan pókhálóval is szemléltetik. Egyetlen fonal meghúzásakor az egész háló összerezdül. Joggal feltételezhető tehát, hogy a Jugoszláviával való viszály az ország, és különösen a déli határvidék életében éreztette hatását. Tanulmányomban a Somogy megyei felsőbb MDP-fórumok szerepét vizsgálom a szovjet-jugoszláv viszállyal kapcsolatban. 1948 és 1951 között. A korabeli hatalmi struktúra centralizált voltából eredően a források erőteljesen helyi jellegűek. Témám mégis túlmutat a helytörténeten. Somogy megye felsőbb pártfórumainak történései arra is rávilágíthatnak, hogy a szó legszorosabb értelmében vett provincialitásban a birodalmi politika miként jelentkezett. 25 Okváth: 110., 119-120. p. 26 Uo. 120. p. 27 Uo. 120-121. p. 28 Fórizs Sándor. Határesemények a magyar-jugoszláv államhatáron 1951-52-ben. In. Új Honvédségi Szemle. 1993/12. 22. p.-tól.