Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 31. (Kaposvár, 2000)

Bősze Sándor: A kaposvári szovjet emlékmű felépítése (1945)

volt a magasba nyúló karcsú hófehér emlékoszlop, melynek a park hatalmas zöldfái, gondozott sétányai és üde virágai méltó keretet nyújtottak. A hatalmas, ezrekre menő tömeg pedig tarka forgatagával, felette a nemzeti színű és vörös zászlók élénk szín­pompájával mozgalmassá varázsolta az ünnepély képét. 11 óra után néhány perccel érkezett meg több magas rangú katonatiszt társasá­gában Szumilov vezérezredes... a kaposvári harcokban résztvett orosz hadsereg pa­rancsnoka. A zenekar bevezető akkordjai közben léptek fel az emlékoszlop talapzatá­ra, a téren halálos csend lett úrrá, s az ünnepség a kezdetét vette. Elsőnek Boór István polgármester lépett a mikrofon elé. Megköszönte a közön­ségnek nagyszámú megjelenését,...majdátadta a szót Szumilov vezérezredesnek. Ami­dőn a vezérezredes fellépett az emlékmű talapzatára, a zenekar az orosz himnuszt kezdte játszani s miközben a magasztos hangok ünnepélyes méltósággal szálltak a magasság felé, a fekete lepel lassan lehullott és láthatóvá váltak az emlékmű gyönyörű harci jeleneteket ábrázoló reliefjei és az örök szép feliratok. Szumilov vezérezredes üdvözöl­te Somogy vármegye népét és a vörös katonákat. Kérte a magyar népet, hogy építse és fejlessze a demokratikus Magyarországot, végül éljenezte a magyar demokráciát, Sztálin elvtársat és a Vörös Hadsereget. A beszéd alatt felváltva hallottuk az orosz himnusz magasztos akkordjait és a gyászinduló szomorú, szép melódiáit. Az orosz hősök utolsó búcsúztatója volt ez. Az emlékműnél felsorakozott orosz katonák feszes vigyázzállásban tisztelegtek meghalt bajtársaik emléke előtt, majd amikor elhangzott a kemény vezényszó, háromszoros sortűz köszöntötte a Szovjetunió vitéz, hősi halált halt katonáit. A vezérezredes lelkesedéssel fogadott szavai után az orosz városparancsnok, Szergienko őrnagy lép a mikrofonhoz, hogy őis kifejezze üdvözletét a megjelenteknek... A kaposvári harcok egyik katonatisztje, az 57. hadsereg kiküldöttje vette át ez­után a szót. Ez a hadsereg védte egy héten át Kaposvárt. »Ez az emlékmű nem más, mint szimbólum: a győztes demokratikus népek szimbóluma és a szabad, független demokratikus magyar nép szimboluma« mondotta a szónok. Majd kifejezte azt a remé­nyét, hogy ez a gyönyörű emlék örökké emlékezteti a magyar népet az orosz katonákra, kik életüket adták felszabadításáért és a demokratikus országokra, kiknek Magyaror­szág létét köszönheti. »Örök béke a katonáknak, akik elestek Kaposvár felszabadításá­ért. Örök emlék a nagy vezérnek, Sztálin generalisszmusznak, éljen a demokratikus Magyarország, éljenek a szövetségeseké - fejezte be a szavait az 57. hadsereg kikül­dötte. Az orosz zenekar ismét eljátszotta a gyászindulót, [az] orosz himnuszt, majd a magyar himnusz hangjai szólaltak meg s énekünk után Somogy vármegye főispánja beszélt a megjelentekhez. " A magyar kormány nevében köszöntötte a Szövetséges Ellenőrző Bizottság képviselőit és „az ünnepnek egy másik résztvevőjét, szívünkhöz legközelebb álló testvért, az elárvult és megsebzett szívű honvédet is.... Ennél a szobornál felvonul a világtörténelem szörnyű csontármádiája dübörgő léptekkel. Elesett héroszok, kik jöttek a Volga mellől, a welszi (sic!) bányák mélyéről, Amerika farmjairól és fazendáiról és jöttek a Tisza partjáról? Akik nem politizáltak, nem vitatkoztak, nem veszekedtek, hanem mentek előre és teljesítették a parancsot, amit kaptak.

Next

/
Thumbnails
Contents