Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 31. (Kaposvár, 2000)
Lagzi István: A Magyarországon internált lengyel katonák evakuációja a magyarországi „északi és nyugati régióból" 1939-1941
bezártak) neveit. Amikor senki sem jelentkezett láthatóan megértette, hogy valami nincs rendben. Rákiabált az őrségre, hogy kutassák át az egész épületet.. .majd a katonák jelentették, hogy nincsenek. A parancsnok idegesen odaugrott a mi ezredesünkhöz és németül rákiáltott: »Hol vannak ?« A mi ezredesünk így válaszolt: »Szazados úr, Ön egy lengyel ezredes előtt áll, kérem lépjen hátra három lépést!« amit a százados végre is hajtott. Ezredesünk így folytatta: »most én kérdezem, ki záratta be őket?« A százados azt válaszolta, »én!« az ezredes így folytatta »akkor hol vannak?« Este ültünk a vasútállomás kaszinójában, odajön hozzánk a magyar parancsnok és felajánlja nekünk, hogy igyunk vele egy pár pohár bort, amire mi szívesen vállalkoztunk is. Tizenegy néhány pohár után megkérdezte tőlünk: »Uraim, mint magán ember kérdem, hogyan szöktek meg, hiszen az épületnek csak egy bejárata van az ablakok pedig rácsosak, az ajtónál viszont őrök álltak... én már nem fogok a szökéseknek ellent állni, de mondják meg hogyan történt e szökés?« Természetesen azt válaszoltuk, hogy mi sem tudjuk... Néhány nap múlva katonáinknak tényleg megengedte, hogy a városban sétáljanak. Egyik alkalommal a polgármester felesége megkérdezte a magyar parancsnokot: »Szazados úr, a lengyeleket már nem záratja be?« A magyar tiszt azt válaszolta: »Kerem asszonyom belátom, hogy a lengyelt zsákba lehet varrni, be lehet zárni, viszont lyuk sem lesz a zsákon, a zár sem rongálódik meg, de lengyel sem lesz. «" 70 A táborok őrzéséről, a tábori életről, a szökésekről a falvak lakosságának tudatában érdekes s hitelesnek tekinthető, ellenőrizhető emlékek maradtak fenn. A visszaemlékezésekből kiderül, hogy egyes táborok tényleges őrzésében szélsőséges eltérések adódtak. Voltak olyan helységek, ahol a helyi lakosok nem vették észre (!?) a lengyel internáltak őrzését. Többek között Pacin község is ilyennek számított. A szökésekről készült lengyel karikatúra a váci lengyel katonai tábor kiadványából 70 Jan Zajàc, i. m.