Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 31. (Kaposvár, 2000)
Lagzi István: A Magyarországon internált lengyel katonák evakuációja a magyarországi „északi és nyugati régióból" 1939-1941
ügyminisztériumba. A követ a szökésekről dátumszerűen is pontos adatokkal rendelkezett, amelyet készségesen a magyar Külügyminisztérium rendelkezésére bocsájtott. 25 A lengyel katonai személyek Jugoszláviába szökésére a budapesti német követség 1940. január 19-én újabb jegyzékben hívta fel a magyar kormány figyelmét. 26 Erdmannsdorff követ (8295/pol.-1939) jegyzékével kapcsolatban Barabás Emil altábornagy 1940. április 1. keltezésű levélben értesítette a Külügyminisztériumot, hogy az 1939. december 9-i Erdmannsdorff által említett szökéseket közelebbi adatok híján nem lehet kivizsgálni. (!) Barabás altábornagy ugyanakkor tényként megállapította azt is, hogy Magyarországról ezrével szöknek ki lengyel katonai és polgári személyek. A táborból megszököttek Budapestre, majd külföldre utazhatnak, mindez egyrészt a Külügyminisztérium, másrészt a Belügyminisztérium hibája. A H.M. részéről többször is felvetődött az a gondolat, hogy a budapesti lengyel követséget és konzulátust be kell záratni s a közigazgatási hatóságok, továbbá a csendőrség, rendőrség részéről hatékony rendszabályokat kell a lengyelek ellen bevezetni. Mivel az előbbiekből egyik sem valósult meg, a H.M. részéről Barabás altábornagy úgy vélte, hogy az újra és újra megismétlődő szökésekért a katonai hatóságokat felelősség nem terheli, mert csak katonai vonalon a szökéseket megakadályozni nem lehet. Az inárcsi katonai táborból való szökések elemzésekor Barabás altábornagy a katonák felelősségét kisebbítve - újból arra hivatkozott, hogy a „...Lengyel Konzulátus időközönként lengyel csoportokat indít külföldre útra, ezek azonban nagyrészt menekült lengyel polgári egyének, akik közé a katonai gyűjtőtáborokból megszökött és polgári ruhát öltött lengyel katonák is keverednek. Ennek megakadályozása végett a m. kir. Belügyminiszter urat megkerestem, hogy minden lengyel férfi kiutazási kérelmét elbírálás végett hozzám is megküldje. így remélhetőleg meg lehet akadályozni azt, hogy a katonakorban lévő lengyel férfiak az országot Franciaországba utazás végett elhagyják. Felkértem továbbá a belügyminiszter urat arra is, hogy a pályaudvarokat a nem kívánatos elutazások tekintetében ellenőriztesse." 21 Barabás beismerte azonban azt, hogy az inácsi tábor nem volt kellőképpen őrizve, ezért több katonai személy onnan megszökött. Az újabb szökések megakadályozása érdekében általános szigorító intézkedéseket foganatosítottak a szökések szervezői: „...Janczyszyn Eugen kapitány, Piernik Jan hadnagy és Wróblewski Jan őrmester... " büntetőtáborba kerültek, a náluk talált gyanús eredetű pénzt pedig elkobozták. 2 * A büntetésül kiszabott két hónapot - az I. hadtestparancsnokság egyetértésével - a budapesti citadellában berendezett 25 HL H.M. 1940-21-21-3553-3745. Otto von Erdmannsdorff budapesti német követ tiltakozó jegyzéke a Külügyminisztériumhoz (1941/Pol.-l940; 8295/Pol.-1939; 8318/Pol.-1939.) 1. am Freitag, den 8. Dezember d. J. fuhren etwa 30 Polen vom Obstbahnhof in südlicher Richtung ab. Am Sonnabend, den 9. Dezember sind im polnischen Generalkonzulat weitere 30 Man werabschiedet worden. 2. Von den 12 Offizeren und Unteroffizieren, die nach der letzen Aufzeichnung aus den Lager in Inures ausgebrochen waren, sind neum breitz nach Frankreich abgefahren, darunter der bisherige Lagerkommandant Kapitän Witkowski, und die Unteroffizere Olszewski und Firlej. Der Vorgänger des Witkowski als polnisher Kommandant des Lage/ in Inarcs, Major Prostaszewicz, ist berlits vor etva 14 Tagen abgefachren." 26 HL H. M. 1940-21-21-3107-98846 (213/Pol.-1940). Szigorúan bizalmas! 27 HL H. M. 1940-21-21-3553-3745. 28 Uo. Két név elírásra került: Eugeniusz Janczyszyn kapitányról és Jan Piwnik hadnagyról van szó.
