Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 31. (Kaposvár, 2000)

Szabó Attila: Iskolai ünnepek és megemlékezések a Horthy-korszakban (Ünnepnapok a Szigetvári Magyar Királyi Állami „Rezső" Polgári Fiúiskolában)

A szigetvári fiú polgári iskola épülete (Fotó: Pálfy Cézár) a demokráciák, sem a diktatúrák. Ilyen volt a trianoni békeszerződés évfordulóján, továbbá Horthy Miklós név- és születésnapján, valamint kormányzóvá választásának jubileumán tartott megemlékezés. Továbbá, a Herczeg Ferenc ünnepély (1925/26-os tanév), Gömbös Gyula miniszterelnök temetése (1936/37-es tanév), bevonulás az első, majd második bécsi döntéssel visszacsatolt országrészekre, a Felvidékre (1938/39-es tanév) és Erdélybe (1940/4l-es tanév), Teleki Pál miniszterelnök temetése (1940/4l-es tanév). A nemzeti lobogónak a nemzet életében betöltött szerepéről, az állami összetartozás hangsúlyozásáról szólt a nemzeti zászlókultusz. Tudva azt, hogy a nemzeti zászló tisztelete és megbecsülése nem rendszer specifikus, mégis azért soroltuk a rendszerhez kötődő ünnepek sorába a nemzeti zászlókultuszt, mert ilyen mértékben és ilyen keretek között sem azelőtt, sem azóta nem hangsúlyozták a lobogónak a nemzet életében betöltött szerepét. ,^4 hazafias érzés és a hazához való ragaszkodás hiányára vall a nemzeti zászlónak kevésre becsülése vagy épp megvetése" -mondta a kultuszminiszter.

34 A nemzeti lobogó jelentősége iránt érzett közömbösség megváltozásának reményében rendelte el, hogy „...a tanítás közben kínálkozó alkalmakon kívül évente egyszer - a legmegfelelőbbnek mutatkozik az évnyitó ünnepély - az iskola igazgatója vagy valamely tanára hazafias beszéd keretében hívja fel az ifjúság figyelmét a nemzeti zászlónak a nemzeti életben való jelentőségére. Ugyanezen alkalommal az egész ifjúság tisztelgő menetben vonuljon el a nemzeti zászló előtt. Elrendelem azt is, hogy 34 A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 640-05-85/1929. sz. rendelete a nemzeti zászlókultusz elmélyítése tárgyában. HK. 1929. 5. sz. 43. p.