Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Tímár Péter: A Szerdahelyiek Somogy megyei birtokai 2. rész A Gerence-völgy középkori települései

Bőszénfa lakossága erősen felduzzadt.

751 1572-ben Zenthbalas Dersfy István birtokában volt tartozékaival együtt, amelyek mind elhagyottak.

752 1575-ben sem vették fel a kaposvári náhijébe, mivel lakatlan volt.

753 1582-re visszajöttek lakosai, akiknek száma ekkor 19 lett.

754 Feltehetőleg nagy részük Hajmáson lakott néhány évig, ugyanis a hajmási népesség ezen idő alatt 19-ről 10-re csökkent. 1622-ben Sz:Bálás Sántossal együtt lakott falu, Kapós vára tartozéka.

755 1647ben Szent Balas Imrefy Farkasné jószága, Pannonhalmának fizetett dézsmája 2 forint volt.

756 Egy 1669-es feljegyzés szerint az Eszterházyak a Kapós várához tartozó egész Szent Balás-t visszaváltották Sárkány Istvántól,

757 más forrás szerint az 1670-es években is a Sárkány-család zálogbirtoka volt.

758 Utóbbit igazolja az 1689es conscriptio, amely szerint a faluban 7 ház van, egykor 12 volt Sárkány István birtokában, lakosai művelik a győri káptalan birtokában levő Telkes és Homok földjeit is.

759 1691 -ben SvBállás lakott falu, Kaposvár tartozéka.

760 1694-ben a Simaházy Ferencné Sándor Erzsébet és Festetics Pálné Fitter Erzsébet között a családon belül kötött megállapodás alapján

761 Szentbalázs Sántossal és Cserénfával együtt egy darabig Festetics-birtok volt, később azonban Gálosfa és Bőszénfa került Festeticskézbe.

762 1695-ös összeírás szerint Szent Balas birtokosa Eszterhazy Pál nádor, akihez örökségi jogon került a Sárkány famíliától, \\OZTA tartoztak a székesfehérvári őrkanonok Telkes és Homok nevű elhagyott falvai.

763 1701-ben a nádoré, 4 jobbágytelkén 10 lakos élt.

764 Az elpusztult Ecse falu területét ekkor még nem számították hozzá, Matusek András segniai püspöké volt, 765 de a két évtizeddel később Szentbalázson említett püspök földje erre vonatkozhatott.

766 1722-ben Szentbalázs „Kaposvárnak örökös jobbágyokbul álló appertinentiája..."

767 1 8 8 9-ben Szentbalázson Péter Mihálynak volt malma.

768 1653-ban Szentbalázs református lelkésze résztvett a bődi zsinaton.

769 Ezekben az időkben feledték el a templom régi védőszentjének nevét. 1712-ben a katolikusok szép templomát említik, amely a török időket átvészelt régi templom lehetett.

770 1738-ban szervezték újjá a plébániát - írja a lelkészpénztári feljegyzés 1755ben,

771 más forrás szerint 1739-ben.

772 A régi templomot 1743-ban restaurálták, ezt Padányi Bíró Márton veszprémi püspök is leírta naplójában, védőszentje ekkor Szent Mihály.

773 Az 1748. évi egyházlátogatás Zselicszentbalázson megemlítette, hogy a Szent Mihály templom a török alatt romokban állott, tornya nincs, csak egy haranglábja (campanile), ezenkívül oltára falazott.

774 1755-ben szilárd anyagú, boltozat nélküli templomnak mondják.

775 1760 körül a Szent Mihály templom régisége miatt már csaknem romokban állt (ob vetustatem ruinae proxima) de szilárd anyagú.

776 1768-ban Szentbalázs plébániához 16 filia tartozott, közülük háromban volt templom.

777 1774-ben kezdtek újat építeni a régi romos (in loco veteris antiquitate ruinatae) templom helyén szilárd anyagokból, 1778-ban még nem volt készen.

778 Tornyát szilárd anyagból emelték, bejárata nyugat felé néz a toronnyal együtt, másik kapuja dél felől nyílik, boltozott sekrestyéje a szentély északi oldalán van. A falunak csaknem közepén egy dombon áll, a nép számára elegendő tágasságú. 1782-ben benedikálták, védőszentje változatlanul Szent Mihály.

779 Mai helyén, a falu északi